Hamarosan jókat túrázhatunk a határ mentén.
Romániában közbeszerzést írtak ki a Körösök Vízügyi Igazgatóság kezelésébe tartozó jelentősebb folyók töltésein létrehozandó kerékpárutak megépítésére. Erről számolt be a kronikaonline.ro. A több mint 190 kilométer kerékpárút kialakításáról szóló projekt kettős célt szolgál: egyrészt az árvízvédelmi infrastruktúra felújítását és megerősítését, másrészt az aktív turizmus feltételeinek bővítését. A kerékpárosok nemcsak a Partiumot fedezhetik majd fel két keréken, hanem Románia schengeni tagságának jóvoltából Magyarországra is átkarikázhatnak.
A gátkoronán húzódó urak 10 tonna teherbírásúak lesznek, hogy a vízügy gépei is akadálytalanul dolgozhassanak rajta. A 2-2,5 m szélességű utak -az EU elvárásai szerint- 10 centiméter vastagságú makadám borítással lesznek ellátva, de rendkívül erősen tömörített, zúzott kőről van szó, ami „már majdnem aszfalt minőségű”.
Másik szempont volt ezeknek a töltéseknek és folyópartoknak az idegenforgalmi célú kiaknázása.
„Például délről észak felé haladva: a Fekete-Körösön Gyulát összekötjük Nagyszalontával, Szalontát pedig Nagyváraddal a töltésen keresztül, Nagyváradról egy 20 kilométeres szakasz megtétele után vissza lehet jutni Magyarországra, tehát egy kör írható le, míg északon összekötjük a Berettyón a településeket a magyar határszelvénytől, Pocsaj magasságától Margitta belvárosáig, illetve az Éren eljutunk Szatmár megyébe” – vázolta a tervezett útvonalak egy részét Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője.
A határ magyar oldalán léteznek már kerékpárutak, de nem minden esetben ott, ahol a romániai biciklis sávok elérik majd a folyótöltéseken a határt. Pásztor Sándor jelezte, hogy ez ügyben már egyeztetett Lázár János magyar építési és beruházási miniszterrel, és a magyar fél távlati tervei között szerepel, hogy kiépítik a csatlakozási pontokat.
Kerékpárutak az Értől… a Fekete-Körösig projekt szakaszai:
- az első szakasz az Ér bal partján épül ki Érendréd (Szatmár megye) és Jankafalva (Bihar megye) között majdnem 53 kilométer hosszan, s összeköti Tasnádszántót, Szilágypért (Szatmár), Szalacsot, Értarcsát, Kiskerekit, Székelyhidat és Bihardiószeget (Bihar);
- a második szakasz 43 kilométer hosszan épül a Berettyó jobb partjának töltésén, és Bihar megyén halad keresztül Margittától Vedresábrányon, Vámoslázon, Szentjobbon, Szalárdon, Biahrfélegyházon és Paptamásin keresztül a román–magyar határig;
- a harmadik és negyedik szakasz a Sebes-Körös mentén halad majd, a kettő összesen 60,88 kilométert tesz ki, és a folyó jobb partján Nagyváradtól halad az államhatárig a következő települések érintésével: Biharszentandrás, Bors, Körösgyéres, Vizesgyán; a bal parton a köröstarjáni hídtól a Felfogó-csatorna jobb oldali töltéséig, valamint a Felfogó-csatorna jobb partján a Köles-ér torkolatáig érintve Körösgyérest, Vizesgyánt, Oláhszentmiklóst, Cséffát, Madarászt és Nagyszalontát;
- az utolsó, ötödik szakasz 34,7 kilométer hosszú, és a Felfogó-csatorna jobb partja mentén épül ki a Köles-érrel való találkozástól a Fekete-Körös jobb partjáig, majd a folyó jobb oldali töltésén halad a Felfogó-csatornáig, átvezet a nagyzeréndi közúti hídon a Fekete-Körös bal partjáig, és onnan a magyar határig tart majd, érintve Nagyszalonta, Illye, Keményfok (Bihar megye), valamint Tőzmiske és Nagyzerénd (Arad megye) közigazgatási területeit.
Pásztor Sándor reményei szerint idén tavasszal vagy nyár elején kezdődhetnek a kivitelezési munkálatok, amelyeknek 2026-ban be kell fejeződniük.
Forrás: Krónikaonline.ro