Mit tud az OSM?
Sokszor felmerül a kérdés: Melyik app nem visz a susnyásba? Komoot, Mapy, vagy valamelyik másik? A lényeg a térképalap.
Van Google Maps, van Garmin, és néhány más autós app, amelyek saját digitális térképalappal rendelkeznek, sőt ha összehasonlítunk egy Cartográfiás papír térképet egy digitális térképpel, akkor is fogunk különbségeket tapasztalni.
A Komoot, a Naviki, a Mapy.cz, a Osmand, a Locus, a Merretekerjek, az Outdooractive, és még sorolhatnánk jó pár applikációt, ezek mind az openstreetmaps (OSM) adatait használják. Ezért most azzal foglalkozunk, hogy mi is az OSM
1.1. AZ OSM mint adatbázis
Az OSM nem egy térkép, hanem egy adatbázis, ahol minden földrajzi információ poligon, vonal vagy pont formájában van meg. Olyan, mint egy nagy táblázat, ahol a földrajzi adatok (hosszúsági és szélességi fok) mellett még rengeteg más információ is szerepel. Az OSM-nek az adatait viszont valahonnan szereznie kell...
Az OSM tulajdonképpen olyan Wiki-szerű adatbázis, amit bárki szerkeszthet javíthat, kiegészíthet, regisztráció után. Sajnos a legjobb szándék ellenére akár kontárkodhat is benne. Hiába vannak szerkesztési szabályok, sokszor az információk beadása nem következetes, és ebből adódnak a problémák az OSM alapú útvonaltervezésben.
Az OSM mára már egy nagy nemzetközi intézmény és van több saját megjelenítési opciója, pl. az alap OSM, a Cycloosm, Opentopo map és sokféle más.
Az adatbázisából kivehető információt mindenféle applikáció a saját elképzelése szerint megjeleníti, többé-kevésbé tetszetős térképnézettel (layout-tal), kinek mi tetszik jobban. Ez sok munkával jár, így természetes, hogy az app készítői pénz is akarnak keresni.
Az OSM adatbázisában sokkal több adat áll rendelkezésre, mint amennyit meg lehetne jeleníteni. Kompromisszumot kell kötni, hogy mit jelenít meg egy app, mert a térképnézet teljesen áttekinthetetlen lenne vagy a sok adat megjelenítése túl sok időt/számolási kapacitást venne igénybe.
Egy másik téma a részletek megjelenítése az adott mértékaránytól függően. Raster- vagy vektortérkép is olyan téma, amire itt nem térek ki.
Az alábbi ábrán bemutatom, hogy néz ki ugyanaz a térképrészlet különböző app-ok esetén:
Sok app lehetővé tesz még egyéb, különböző térképnézetek megjelenítését, az OSM alaptérképe szinte mindenhol megvan, de kerékpáros útvonalak sokszor csak a fizetős verzióban láthatók, pl Komoot, Ridewithgps, más app a térképek letöltését teszi fizetőssé.
Megfelelő program (pl. az ingyenes QGIS) segítségével le lehet tölteni az OSM-ből azokat az információkat, amik érdekelnek és a saját preferenciának megfelelő térképnézet is előállítható. (Erről szól majd a Mit tud a QGIS című része cikk sorozatomnak.)
Saját készítésű térkép
1.2. AZ OSM mint kerékpáros térkép alapja
Biciklis szempontból az utak, az útburkolat, forgalom, meredekség, járhatóság, esetleges akadályok, korlátolt használat az érdekes információk.
Minden út, akár aszfaltos, akár földút kis szakaszokra van bontva. Ezek az OSM -ben lévő kis szakaszok néha kereszteződéstől kereszteződésig tartanak, néha addig, amíg az útminőség valamilyen szempontból megváltozik, lehetnek pár méter hosszúak vagy akár több kilométer hosszúak. Az OSM ezeket „way”-nek nevezi. Én is a „way” fogalmat használni fogom, hogy egyértelmű legyen.
Minden OSM-way legalább kettő, de inkább sok pontból áll, aminek megvannak a földrajzi koordináták. Ha kanyargós ez a „way”, akkor nyilván több pont kell a kanyarulat helyes ábrázolásához, de ezekkel a pontokkal nem kell foglalkoznunk. (Egyébként az OSM a vízfolyásokat, és a kerítéseket is a „way” kategóriába sorolja)
Minden „way” -nek a földrajzi adatain kívül van egy csomó egyéb jellemzője. Ezek lehetnek pl.
- úttípus (elsőrendű, másodrendű, lakóövezeti, stb.)
- felülete (aszfalt, földút, gravel, stb.)
- simasága (pl. az aszfalt minősége)
- szélessége
- meredeksége
- milyen jármű közlekedhet rajta
- használata valamilyen módon korlátozott
- van-e járda, biciklisáv
- mi volt a neve régebbi korszakokban
- az adott „way” lehet éppenséggel egy híd, egy csomópont vagy alagút is
- és még rengeteg minden más.
Ezeket a jellemzőket az OSM „tag”-nak nevezi, a jellemzők hozzárendelésére egy „way”-hez a „taggelés” szót használja.
Így alakul egy óriási táblázat, de ebben a táblázatban gyakran sok cella nincs kitöltve, tehát nem áll rendelkezésre adat. (Az OSM honlapján közvetlenül nem lehet a táblázatot megtekinteni. De regisztráció után egy adott útszakaszra kattintva, megjelenek a a hozzá tartozó „tag”ek).
Sajnos a gpx formátum nem tudja kezelni ezeket az információkat, ott csak a földrajzi koordináták szerepelnek.
Lehet egy way-t (vagy akár egy több különböző way-ből álló útszakaszt) geojson és más, még bonyolultabb formátumban is menteni. Ott megvannak ezek a „tag”ek. Így egy útvonaltervező program meg tudja kezelni ezeket az információkat.
Az OSM-ben minden út a „highway” kategóriában található, a lehetséges úttípusok (a teljesség igénye nélkül):
- motorway (autópálya)
- trunk (autóút)
- primary (Magyarországon zömmel az egyszámjegyű utak)
- secondary
- terciary
- unclassif (ebbe tartoznak az erdészeti aszfaltutak is)
- residental (településen belüli úthálózat)
- track (az összes földút, ami elég széles a járműforgalomhoz)
- path (ösvény)
A magyar úthálózat kategorizálása nehezen összeilleszthető az OSM kategorizálásával. És nem biztos hogy egy több számjegyű út kis forgalmat is jelent. AZ OSM nem tartalmaz olyan adatot, hogy pl. 3000 autó/nap. Valamennyi támpontot adhat, de pl. az útvonaltervező programok emiatt néha furcsa javaslatok generálnak.
Itt most az aszfaltos utakkal nem foglalkozom, inkább a földutakon van a hangsúly, mert ezek vihetnek a susnyásba. Ezek a földutak az OSM kategória szerint a „track”-ek.
Nem szabad összekeverni az OSM-track fogalmát az útvonaltervezők által használt track fogalmával!
TRACK
A papír alapú turistatérképeken a földutak általában a dózer út, vagy szekér út, vagy ösvény kategóriába tartoznak – de ez is némileg következetlen.
Az OSM-ben lévő táblázat a track esetén rengeteg információt nyújthat, számunkra a legfontosabb „tag”ek
- tracktype (földút típusa)
- surface (felület, burkolat)
- smoothnes (simaság)
- acces (hozzáférés vagy inkább korlátozások)
- és még rengeteg minden más.
Az OSM adatbázisának egy részlete:
(néhány földút Csákvár környékén, amelyik cellában nincs beírás, ez az útszakasz be van rajzolva, de nincs hozzá semmilyen adat, a földrajzi adaton kívül)
Tracktype
A „track”-eknek 5 típusa van, az 1-es jól járható, akár személygépkocsival is, az 5-ös- re terepjáró vagy széles gumijú kerékpár ajánlott. A 3-as az a kategória, ami az optimális a gravelbike-hoz. A 2-es és 4-es átmeneti kategóriák. De ha nézzük a táblázatot, rengeteg helyen látjuk, hogy üresek a cellák, tehát nincs információ.
Surface
AZ OSM-ben lévő földutak (tracks) útfelülete szerinti osztályozása
Az OSM honlapján lehet látni, hogy milyen útfelülethez milyen „tag” illik:
https://wiki.openstreetmap.org/wiki/Hu:Key:surface
OSM Surface
Az útfelület (földutakról van szó) sokféle lehet, és nem egységes a „taggelése” (milyen kategóriába sorolják) A sima döngölt földút hol earth, hol ground, hol dirt, hol unpaved kategóriában van.
A gravel fogalma az OSM-ben inkább nagyobb kavicsot jelent, ami nehezen járható lenne gravel-kerékpárral (szerencsére az itteni szerkesztők többnyire a jól járható murvás utakat sorolják a gravelbe).
Gravel bringával a compacted vagy a fine gravel kategória lehet jó, de ez utóbbi néha nagyon laza, és megint nehezen járható.
A „paved” kategória sem egységes, sok makadámút ebbe illik bele.
Rock (szikla), grass (fű), sand (homok) szerencsére egyértelmű, de „pebblestone”, „cobblestone” használata megint nem következetes. És a legtöbb földút felülete itt is NULL kategóriájú.
Smoothnes
Simaság- ez a legtöbb földút esetén irreleváns, ha egyáltalán van információ, akkor bad-very bad-horrible (rossz-nagyon, rossz-borzasztó), bármit is jelentsen, leginkább azt, hogy nem ajánlott országúti biciklihez.
Acces
Hozzáférés, de inkább korlátozások: Itt lehet látni, hogy egy földút használata szabad, tilos, vagy engedélyhez kötött. Sajnos itt is sok a hiányosság.
- Néha olyan földút, amely pl. elkerített vadasparkon vezet át, nincs megjelölve az OSM-ben (tehát az útvonaltervező használni fogja és meglepődünk, amikor kerítés állja az utunkat.)
- Néha a valóságban egy tábla jelzi (sokszor még tábla sincs), hogy magánterület, de az OSM ezt nem tudja – aztán kirohan a kutya.
- Másfelől sokszor egy tábla jelzi az erdészeti út elején, hogy „Minden járművel tilos, kivéve engedéllyel”, pedig kerékpáron szabad ott menni. Néha még a hivatalos kerékpáros útvonal is ezen vezet végig.
A legutóbbi próbálkozáson vettem észre, hogy a Naviki nem tervez a Pilosmaróti Hoffmann útra, pedig ott megy végig a kerékpáros jelzés. Megnézve az OSM oldalán lehet látni, hogy az OSM-ben van egy rövid szakasz, ahol korlátozások alatt a gyalogosok és az erdészetnek szabad a használata, a kerékpárosoknak viszont nincs ott hogy „szabad”. De az sincs hogy „tilos”. Ezért a Naviki ezt a szakaszt kikerüli, teljesen értelmetlen kerülőutakat javasol helyette, a többi útvonaltervező ezt másképpen kezeli, és ezt a szakaszt is integrálja a tervezésbe.
1.3. Az OSM korlátai
Az OSM-nek az adatait valahonnan szereznie kell. Leginkább a felhasználók tudják az adatbázist jobbá tenni, aktualizálni.
Ha pl. túrázás közben rátérünk egy földútra, ami nincs még rajta az OSM adatbázison, akkor ezzel lehet kiegészíteni az OSM-et. Ha pl. egy telefonnal rögzítjük az útvonalat, akkor ez nem túl nehéz feladat. Ha a ’taggelésben” hibát találunk, akkor lehet ezeket kijavítani vagy aktualizálni. Erre mindenkit biztatni szeretnék.
Ha az OSM adatait, ill. az OSM alapú térkép-applikációkkat felhasználjuk, arra kell gondolni, hogy
- a felhasználók szerkesztik, a legjobb akarat ellenére hibát követhetnek el, vagy valamit nem írnak be a táblázatba
- minden felhasználó másként ítéli meg egy út felületét, járhatóságát
- különböző eredményt kapunk, ha egy útszakaszt kora tavasszal járjuk be, amikor még nincs benőve, de júniusban már járhatatlannak bizonyul.
- száraz időben vagy eső után mennyire járható
- kidőlt fák miatt járhatatlan-e
- adott útszakasz egyik évben még jól járható volt, a következő évben felszántotta a tulajdonos.
- adott útszakasz időközben magánterületté vált, kerítéssel lezárták
- nem sok intézmény van, ami hivatalból mindent aktualizál, ami hozzá tartozik,
- régi, már rég nem érvényes „tag”-ek még mindig megvannak. Ebből olyan hülyeség jön ki, hogy a Vértesben a Csákvár-Kőhányáspuszta közötti közút (ami hétköznap elég forgalmas) montis útvonalként szerepel az OSM-ben.
- sokszor olyan utak is szerepelnek kerékpáros útvonalként, ahol semmi kerékpáros infrastruktúra nincs. (Sok térkép ilyenkor azt sugallja, hogy van kerékpárút, holott csak egy kerékpáros útvonalról van szó, ami közúton vezet)
- az OSM-ben van olyan kategória”, hogy „tervezett”. Némelyik app ezt nem veszi figyelembe, és meglévőnek rajzolja be
- azt is lehet „taggelni”, hogy egy közúton van-e bringatilos, de néha ez is hiányos.
Ezért legyünk tisztában azzal, hogy mit tudhat egy applikáció. A legtöbb app az OSM-re támaszkodik. Ami ebben nincs, hiányos, hibás, félrevezető, azt a legjobb app sem tudja kiküszöbölni. Ezért van az, hogy egy app, ami az egyik túrázónak tökéletes útvonalt javasolt, a másikat máshol a susnyásba küldi.
Következő részben a QGIS rejtelmeit boncolgatom.