Ebben a részben arról lesz szó, hogy az OSM adatait hogyan lehet „házilag” feldolgozni, megjeleníteni. Valószínűleg ezt nem sokan fogjátok alkalmazni, de érdekességként bemutatom.

Miután végigmentem számomra ismeretlen földutakon, mindig vizuálisan megjelenítettem az útfelületet, járhatóságot, akadályokat, szintemelkedéseket egy térképen, hogy legközelebb lássam: itt már jártam. Eleinte ezt berajzoltam filctollal a papírtérképre, de nem akartam útközben mindig elővenni a papírtérképet. Kerestem egy megoldást, hogy ezt digitálisan meg tudjam oldani, pl. a telefonon. Több próbálkozás után nekem a QGIS program vált be.

Ez egy ingyenes,Windows alatt futó program, amivel egy földrajzi koordinátát (pont, vonal vagy poligon) egyéb adatokkal lehet összekapcsolni és térképen megjeleníteni. Rengeteg mindent lehet vele csinálni. Én csak egy nagyon szűk részét ismerem és használom.

Nagy előnye a QGIS-nak, hogy az összes szerkesztés, módosítás a saját számítógépemen történik, a napi használathoz nem kell internet, és nem kell regisztrálni sehova sem.

A program nem intuitív, nagyon sok a benne rejlő lehetőség. Sokszor hibázhat a felhasználó, sok paramétert lehet vagy kell megadni, a hibaüzeneteket nehéz értelmezni és sokat kell próbálkozni.

Legtöbb problémát az okozza, ha utólag egy fájl helyét a számítógépem fastruktúrájában megváltoztatom, utána már nem fogja a QGIS megtalálni. Ha megváltoztatom a nevét, akkor már biztos hogy újra kell betölteni a térképemre és újra megcsinálni az összes szimbolizációt és feliratozást.

Szerencsére sok youtube tutorial létezik, sőt van felhasználói kézikönyve is, de mire megtalálja az ember pont azt az opciót, amire épp szükség van…. Szóval a tanulásra sok időt kell szánni.

Több száz kiegészítő programja létezik, amelyeket az alapverzió nem tartalmaz, külön kell őket installálni - ez nem gond, csak tudd, hogy melyiket kell installálni.

Egyetlen nagy hátránya van: Így QGIS formában Android-on nem fut. Van ugyan egy verziója a Locushoz, de ezt még nem sikerült működésre bírnom. Van egy QFIELD nevű Android-program, ami kompatibilis a QGIS-szel, de ez inkább kisebb területű szabadtéri munkára való, pl. fák megjelenítése a térképen és a hozzá tartozó információk (fajta, átmérő, egészségi állapot, kivágandó-e) rögzítésére. A QGIS-ben szerkesztett kész térkép telefonon való megjelenítésre szerencsére van mód (erről kissé lentebb).

Számomra a legfontosabb a földutak útfelületének a megjelenítése, és egyéb a kerékpározáshoz releváns információk ábrázolása. QGIS -el már készítettem Vértes-topográfiai térképet, ami az iskolaatlasz színeihez hasonlóan ábrázolja a hegyvonulatokat, völgyeket, sőt van egy olyan Magyarország térképem, ahol a települések lakosainak száma látható. Ezek mind szabadon hozzáférhető adatokból generált térképek. Ezzel nem fényezni szeretném magamat, csak bemutatni a programban rejlő rengeteg lehetőséget.

1. ábra: Magyarország települései határai és lakossága (kattints rá az eredeti mérethez)

2. ábra: Vértes topográfiai térképének részlete több nagyításban

Nem lehet a QGIS-en belül az Openstreetmap-et szerkeszteni, de az OSM-ről le lehet tölteni azokat az adatokat, amire kíváncsi vagyok (ehhez persze kell az internet).
Magyarország összes földútja (track) ami sok-sok pontból áll, mindegyiknek a megfelelő földrajzi koordinátákkal (és magasságával) nem tölthető le egyszerre, ilyenkor hibaüzenetet küld az OSM. De kb. egy megye méretű terület földútjai már letölthetők, és utólag ezeket lehet egyesíteni.

Emlékszel még a 2. részben (Mit tud az OSM) arról volt szó, hogy az OSM adatbázis tartalmazza a tracktype, a smoothnes, az acces és a surface adatsorokat? Ez alapján már különböző színekkel, vonalszerkezettel tudom megjeleníteni a különböző tracktype-okat vagy az útfelületet.

Ilyenkor különböző layerek (rétegek) keletkeznek, amelyek szimbolizációját én határozom meg. Az egyes layerek külön-külön be-, vagy kikapcsolhatók. A sorrendjük megváltoztatható, lehet őket csoportosítani, elmenteni, törölni, szerkeszteni, stb. Pont úgy, mint egy vektorgrafikus rajzprogramban. (A layerek cikksorozatom későbbi részeiben játszanak majd szerepet.)

Amit QGIS-ben meg tudok csinálni, pl. a tracktyp-ot és a surface-et egyszerre jelenítem meg, a két vonalat egy picit eltolva egymástól. A „tracktype” a szaggatott vonal, a „surface” a pontozott vonal, ahol már jártam, az a kissé szélesebb vonal.

3. ábra saját készítésű térképrészlet (kattints rá az eredeti mérethez)

Be tudok tölteni egy rögzített track-et gpx formában, és menthetem többféle formátumban a QGIS rendszerében.

Létrehozhatok olyan layert, ahol pontok formájában elmentem a kidőlt fák, lezárt sorompók, tartós sár helyét, és ezt saját ízlésem szerint megjeleníthetem.
Beállítható, hogy egy adott layer milyen mértékaránytól (zoom-értéktől) válik láthatóvá, milyen zoom-értéktől jelennek meg a feliratozások, sőt a zoomértéktől függően beállíthatom pl. a vonalszélességet vagy a pontok szimbolumjainak nagyságát.

De akár egy komplett vektor layer, (pl. minden földút, ami az OSM szerint surface=fine-gravel), menthető egy gpx-file-ban és másik programban felhasználhatom (a „Mit tud az uMap” részben ehhez majd visszatérek). Itt már az adatmennyiség szabhat határt.

A térkép feldogozása képfájl formátumban

A szerkesztett térképből lehet egy nyomtatható térképet előállítani, jelkulccsal, miniatűr térképpel, feliratozással. Akár egy több oldalból álló atlasz is készíthető.

4. ábra térképrészlet és jelkulcs (kattints rá az eredeti mérethez)

Én egy adott térképrészletet egy képfájlban szoktam menteni, ahol a mértékarány kb. 1:25000. Telefonon ez egészen jól kezelhető, egy Vértes nagyságú tájegység ilyen méretarány mellett egy kb. A0 méretű papírtérképre férne rá, képfájlban kb. 400 Mbyte tárhelyet foglal el.

Ha egy A4-es lap nagyságú képfájlt készítenék, és ezt zoomolással annyira nagyítom, hogy a részletek látszódjanak, nem lenne élvezhető a kép.

Ez ugye raszteres kép, ami kicsi apró pontokból áll a felbontástól függően nagyítható egy bizonyos pontig. Azután az alap pontok ilyan méretűvé válnak, hogy élvezhetetlen „pixeles” lesz. A vektoros kép ellenben a végtelenségig nagyítható.

5. ábra Térkép részlet A4-es méretű képfájlban

Ilyenkor, ha A2-es méretet választok, a méretarány kb. 1:45 000, ez lehet egy jó kompromisszum. Ilyen méretű képfájlt akár e-mailben is lehet elküldeni.

6. ábra Térkép részlet A2 méretű képfájl

7. ábra jelkulcs

A képfájl georeferálása

Aa képfájl nem térkép, de lehet belőle azt csinálni. Ez az un. georeferálás, aminek eredményeképpen térkép keletkezik. Ezt a műveletet Oruxmaps appban szoktam megcsinálni (azt nem tudom, hogy Locus vagy Osmand tudják-e). De a georeferálás nem biztos, hogy pontos. Ha nem az, akkor a gps jel nem ott jelenik meg, ahol éppen vagyunk, hanem a térképen kissé eltolva. A térképen ez úgy jelenik meg, hogy a Brouter-rel tervezett útvonal nem az út vonalán jelenik meg, hanem pár mm-rel mellette.

8. ábra georeferált térképrészlet

Az OSM-ből letöltött adatok vektor típusú fájlok (vektoros kép), ha zoomolok, mindig újra kiszámolja a QGIS (vagy akár egy androidos app) a megjelenítendő vonalak, pontok és poligonok helyét, ezáltal mindig éles képet kapok.

A Locus és az Oruxmaps általában a vektoros térképeket használják, az Openandromaps, Openbikemap és az Openhikingmap szintén. A vektortérkép létét sokszor egy mapsforge jelző mutatja. De a fenti két applikáció raszteres térképet is tud kezelni.

A térkép feldogozása Mbtiles formátumban

De a QGIS térképből tudok raszteres térképet is készíteni, ami un „csempék” (tiles)-ből áll. Minden csempe egy saját képfájl. Ez az un. mbtiles-formátum

Egy Vértes méretű tájegység pl. 1 csempe lenne és 12-es zoomérték mellett teljes mértékben látszódna, akkor ez 1 kép lenne. Akkor a 13-s zoomhoz 4 csempe, a 14-eshez 16 csempe, a 15-öshöz 64 csempe, és a 16-oshoz 256 csempe kellene, vagyis összesen 331 kép keletkezik. Tehát elég sok adatot kell feldolgozni a megjelenítő szoftvernek. Tapasztalatom szerint a 16-os zoom elegendő.

Így minden zoom-szint mellett a 100%-os nézet teljesen éles képet ad, ha annyira belezoomolok, hogy már pixeles lenne a kép, már megjelenik a következő zoom-szint, megint élesen.

Ha a QGIS Mbtilest készít, akkor nagyon sok adatok kell kezelni, akár egy óráig is tarthat egy tájegység Mbtiles formátumú térkép készítése (és néha közben természetesen lefagyott a számítógépem). Az Mbtiles közvetlenül másolható az Oruxmaps vagy a Locus megfelelő helyére.

Mbtiles fájlt már nem kell külön georeferálni.

Ha el jutsz idáig, akkor kerékpár túra közben akár a QGIS.el készített saját térképedet láthatod és használhatod a telefonodon.

Ajánlott cikkek

• Digitális térkép terepbringásoknak 1. rész - Bevezető - avagy valahogy el kell kezdeni. Digitális térkép terepbringásoknak 1. rész - Bevezető - avagy valahogy el kell kezdeni.
• Digitális térkép terepbringásoknak 2. rész- Mit tud az OSM?Digitális térkép terepbringásoknak 2. rész- Mit tud az OSM?
• Open Bike Map
• Brouter- egy konfigurálható útvonaltervező
• Elemzés: Kerékpáros online-útvonaltervezők