A Brouter és a Bikerouter tk. (A továbbiakban BR) PC-n Windows alatt futó útvonalprogramok. A Bikerouter a Brouter-nek a továbbfejlesztett, szofisztikáltabb változata, ami leginkább a útvonaltervezői profilok száma, a megjelenítési és megosztási opciók terén nyújt pluszt. Maga az útvonaltervezés mindkét esetben azonos elven működik, így majdnem mindegy, hogy melyiket használjuk.
A Brouter amellett egy olyan app, ami egy megfelelő térkép megjelenítő szoftver mellett androidos telefonon is működik.

A programot az alábbi oldalon éred el. (Ez eredetileg egy német oldal, de angolul is tud.) Ha érdekel kattints IDE!

Miért jó:

• nem igényel semmi regisztrációt, minden a saját PC-n történik
• nagyon sok alaptérkép és rátehető réteg (layer) áll rendelkezésre
• sok tervezői profil van eleve
• a tervezői profilok módosíthatók, akár saját profil is készíthető,
• a tervezői profilok text formátumban vannak, a módosításhoz nem kell programozási tudás
• egy profil esetén is több alternatívát kínál
• ha szükséges, egy légvonallal áthidalhatunk szakaszokat
• definiálhatunk „No go areas”
• utólag áthúzhatjuk az útvonalunkat máshova
• betölthetjük egy gpx-t „track”-ként, ekkor csak megjelenik a térképen, de betölthetjük „route”-ként is, akkor tudunk rajta módosítani és a módosított változatot elmenteni
• meg lehet jeleníteni a meredekséget vagy az útfelületet a térképen

Milyen pluszt nyújt a Bikerouter a Brouterrel szemben?

• a Bikerouterrel módosított profilok elmenthetők és szükség esetén ismét betölthetők
• a Bikerouter esetén több gpx-et egyszerre megjelenítve különböző színnel ábrázolhatunk
• két berajzolt útvonalpont között utólag megváltoztathatjuk a tervezői profilt
• eleve ott van a gravel-réteg (rózsaszínű vonalak)

Használati utasítás (nagy vonalakban)

1. a Jobb oldal

A jobb oldalon eleve meglévő térkép-layerek mellé még továbbiak is hozzáadhatók, pl.:

• Opentopomap
• Cycloosm
• MtbMap
• Waymarked trails-hiking
• Waymarked trail Cycling
• Hillshade Hungary (hegyek árnyékolása)
• OSM-Hungary-Hiking routes
• és más országokról még sok egyéb.

A térkép-rétegeken kívül, pl. POI-réteget is tudok rátenni, pl. a campsite (kempingek) réteget, ami megfelelő zoom-szint mellett válik láthatóvá, vagy hotelt, boltot, bármit amit az OSM-ben POI-ként (érdekes pont) szerepel.

Alatta a „csavarkulcs” szimbólum az éppen aktuális tervezői profilt lehet módosítani. Ha nem mentjük, akkor legközelebb megint a „default” (alapértelmetett) értékek szerint fog tervezni. A „profil” alatt szöveg formátumú tervezői algoritmus látható. Azt is lehet átmenetileg módosítani.

A „táblázat” szimbóluma rövid szakaszokra (ahogyan szerepelnek az OSM ben) kapunk információkat, leginkább az út típusa és a felület az ami érdekes lehet. (Ez a táblázat csak akkor jelenik meg, ha „berajzoltunk” egy útvonalat.)

A jobb oldalon a táblázat ikonra kattintva megkapjuk az egyes rövid szakaszokra vonatkozó információkat (surface, tracktype, smoothnes, acess), már amennyiben ezek az információk az OSM adatbázisában rendelkezésre állnak.

1. ábra útvonaltervező táblázat részlete

A táblázatban rákattintva egy sorra világos sárgává válik, a térképen az adott szakasz pirosra vált.

A „labda” összesíti a tervezett utat az út típusa és útfelülete szerint.

A „pont” az általunk megadott útvonalpontokat ábrázolja és lehetőséget biztosít két útvonalpont között más-más tervezői profil használatára.

Jobb oldal lent: megjeleníti a szintdiagramot

2. a Bal oldal

Ez a útvonaltervezői oldal, fent látszik az éppen aktuális tervezői profil és az, hogy az ábrázolt útvonal az elsődleges vagy egy alternatív útvonal-e.

A tervezéshez a „ceruza” ikonra kell kattintani. Egymás után beadhatók az útvonalpontok. A befejezéshez kattints újra a „ceruzára”, vagy bármelyik pontra. Ez eltűnik és az útvonal újraterveződik, akár a tervezés befejezése után is. (Egérrel „megfogható” a vonal és máshová helyezhető.)

A „ceruza” alatt a „vonal” ikon lehetővé tesz egyenes légvonalat beiktatni. (Ez egyébként arra is jó, hogyha bárhol a világon két pont közti légvonalbeli távolságot akarunk mérni.)

Lehet az útirányt megfordítani, körutazást tervezni, No-go-area-kat definiálni (ha pl. tudom, hogy valahol van egy tömegrendezvény, akkor megjelölök egy x-méteres kört, és akkor nem tervez oda az útvonaltervező, akkor sem, ha egyébként arrafele menne a legkevésbé „költséges” útvonal. (Költségekről még lesz szó)

A „kinyújtott mutatóujjra” kattintva bárhová a térképre tehetünk egy pontot, A BR ezt POI-nak hívja, (holott ez nem azonos azzal amit az OSM POI-nak definiál), A ponthoz megadhatunk nevet, leírást. Ha exportáljuk azt útvonalat, megadhatjuk, hogy ezeket a pontokat is exportálja vagy tegye azt anélkül. (Én az útvonalam közelében lévő kempingeket szoktam ilyen módon megjelölni.)

A mutatóujj alatti szimbólum változik, attól függően, hogy az adott szakasz útfelületet, a magasságát, meredekségét vagy költségét ábrázolja.

A vonal átlátszósága (transzparenciája) is beállítható, és alatta be lehet kapcsolni, hogy egy adott rövid OSM szakaszra kattintva ott milyen magasságban vagyunk és a szakasz mennyire meredek. (Ezt persze a szintdiagramon is meg tudom csinálni.)

A bal oldalon fent a „három vonal” alatt lehet az aktuális útvonalat más profillal újratervezni, megosztani, kinézetet beállítani, stb.

3. a Felső sor

Ott van az exportálás/importálás lehetősége.

• Egy valahonnan kapott gpx-t tudok „track”-ként vagy ”route”-ként betölteni.
• Ha „track”, akkor csak megjelenik úgy, ahogyan kaptam, nem tudok rajta módosítani.
• Ha „route” akkor a BR a kezdőpontot, célpontot és az esetleges útvonalpontokat elhelyezi a térképre, és újra tervezi az aktuális tervezői profilom szerinti útvonalat. Az eredmény lehet egészen más, mint az
• a forrás, ahonnan kaptam a gpx-t, mert csak néhány pont az alapja a tervezésnek. Viszont a „route” tovább feldolgozható, módosítható és elmenthető más néven.

Akár track, akár route, mindkettő megjelenik a térképek alatt külön rétegként. A rétegek egyénenként be- és kikapcsolhatók, ill. a transzparenciájuk akár együtt, akár külön-külön szabályozható.

4. Amit már sokat emlegettem: BR költség

(lehet, hogy az angol oldalon penalty-bírság néven szerepel)

Általában nem lehet tudni, hogy egy adott útvonaltervezői program milyen algoritmus szerint számolja ki egy adott tervezői profil mellett az útvonalat. A legegyszerűbb esetben csak két pont között a legrövidebb utat számolja ki, amihez az OSM-ben vannak járható és a profilnak megfelelő útvonalak.

Ha pl. MTB profilt választok, akkor egy „normális” útvonaltervező úgy gondolja, hogy az emelkedők nem számítanak, ha a km-ben legrövidebb út a hegycsúcson át vezet, oda fog tervezni.

Ha outi profilt választok, akkor az útvonaltervező az OSM- track-et (Nem ugyanaz a fogalom mint a BR track), tehát a földutat akkor is kikerüli, ha ez csak néhány 10 méter. Persze a valóságban ez jóval szofisztikáltabb.

Van egy dolog, amit nem tud egyetlen egy útvonaltervező sem: A legszebb útvonalat kiválasztani. (A komoot a feltöltött gpx-ek alapján úgy gondolja, ha sokan egy adott útszakaszon jártak, akkor ez biztosan szép, és jól is járható, de ez nem mindig jön be. Az útvonal tervezésben viszont támpontot adnak a Komoot-highlight-ok, megnézhetjük fényképen, hogy érdemes-e arra menni.)

A BR esetében viszont lehet tudni, hogy milyen az algoritmus. A logika a következő:

Adott profil mellett minden útszakaszhoz rendel egy költséget. Pl. trekking profilt választva egy aszfaltozott kerékpárúton tervezve, a költségtényező 1.

Ha az alternatíva mondjuk egy földút, akkor példaként 2-es költségtényezőt rendelek hozzá. Kiszámolja az útszakasz hosszából és a hozzá tartozó költségtényezőből egy-egy szorzatot és ezeket hasonlítja össze. Ha az aszfaltozott kerékpárút dupla olyan hosszú, mint a földút, akkor azt fogja javasolni, de ha a földút ennek csak a fele, vagy rövidebb, akkor a földutat fogja megadni.

Ha országútival megyek, akkor a kis forgalmú út (OSM kritérium szerin terciary) fogja megkapni a 1-es költséget, lehet, hogy a kerékpárút (mivel sokszor alárendelt, rosszabb minőségű) kap 1,2-es költséget. Tehát ha outival akarok a kerékpárúton haladni, „több költséget kell fizetnem” vagyis hosszabb utat kell megtenni, mintha harmadrendű közúton közlekednék. Csak ha jelentősen rövidebb a kerékpárutas rész, akkor ez lesz a BR javaslata.

Sokféle költségtényező létezik, amiket a különböző tervezői profilban más-más módon súlyoznak. Ilyenek lehetnek:

• kerékpárút megléte
• közút rendűsége (ami jó esetben utalás a forgalom nagyságára)
• földút minősége (tracktype vagy surface szerint)
• emelkedő hossza
• emelkedő meredeksége
• lépcsők engedélyezése
• kompok engedélyezése

(Csak érdekesség képen: a Velomobil tervezői profilban az útkereszteződések száma és a kanyarok íve is szerepel, mert egy velomobillal nehéz bevenni egy szűk kanyart)

A BR a trekking és outis profilokban alapvetően arra törekszik, hogy a szint legyen mérsékelt, a „legrövidebb” nincs tekintettel a szintre.

A „rekumbens” (Liegerad/fekvőkerékpár) profilja elég jól szemlélteti a BR logikáját. A különböző költségtényezők egy 1-től 10-ig tartó skálán változtathatók.

2 ábra fekvőkerékpár (rekumbens) tervezési profil

Ebből könnyen készíthető az egyéni profil, ami elmenthető és akár az Oruxmaps/Locus alatti Brouter app-ban is használható. Nyilván, ismert útvonalakkal meg kell nézni, hogy ez így megfelel-e az elvárásaimnak. A többi profilban meg kell nézni a szövegfájlt és ott lehet a költségeket másképp hozzárendelni.

Az egyes rövid OSM-szakaszok költségéből és hosszából számítja ki a BR egy a túra hosszúságától is függő összköltséget, amit a térkép alján meg is jelenik. E mellett kiszámolja még további alternatív útvonalak összköltségét. A „legolcsóbb” útvonalat kínálja elsődlegesen.

A térkép alján látjuk az átlagos költséget is. Minél közelebb esik az 1-hez annál inkább megfelel az adott profil elvárásainak, pl. trekking esetén aszfaltozott kerékpárút, minimális szintemelkedéssel.

5. Példa a tervezési alternatívákra

Az alábbi ábrákon a Luppa tó és Pilismarót között trekking úttervezői profillal javasolt útvonalak láthatók. A kép alján látjuk a hosszát, a szintemelkedést, az összköltséget és a fajlagos (1 km-re eső) költséget: van egy, a célnak leginkább megfelelő (legkisebb összköltséggel járó) változat, ez az originál. Ehhez még hozzájön 3 alternatíva. A tervezői profilt nem változtattam, ugyanaz volt.

3. ábra. Eredeti és alternatívák

Jól látszik, hogy az eredeti és a 2. alternatíva hossza szinte egyforma, mindkettő végig aszfalton. Viszont a 2. alternatíva valamivel több szintet tartalmaz és nagyobb a forgalom. Ezáltal a nagyobb fajlagos költséggel sújtott főút miatt nagyobb az összköltség és az átlagos (km-re vetített) költség is nagyobb.

A 2. képen lévő 1-es alternatíva, a Duna völgye melletti útvonal km-ben a többiekhez érezhetően hosszabb. A km-re vetített fajlagos költség is nagyobb mint az „eredeti” esetében, pedig szint nincs is. Ez azért van, mert a 11-es úton lévő szakaszokat a nagy forgalom miatt nagy költséggel sújtotta a Brouter.

Ezeket a költségeket szakaszonként különböző színnel meg lehet jeleníteni, tehát egyből látom a térképen, hogy hol vannak olyan helyek, amit az adott profil mellett jobb lett volna kikerülni (de akkor esetleg nagy kerülőt kellene tenni). Ha másfelé húzom az útvonalamat, egyből látom, hogy jobb lesz-e, kisebb lesz-e az átlagos költség (és ezt mekkora kerülőúttal „fizetem meg”).

4. ábra összefoglalás

A Brouter lehetővé teszi, hogy a magasság szerint, költség szerint, emelkedés szerint vagy útfelület szerint jelenítse meg a tervezett útvonalat. (Luppa tó-Pilismarót trekking profillal tervezve a 3. alternatívát használva példaként)

5. ábra költség szerinti ábrázolás

A 6. ábrán látjuk a fajlagos költségeket a bal oldalon alul egy $ ikon jelzi a Szőke-forrás völgyében, a rossz minőségű, alsó köves szakaszt pirossal, nagy költséggel, a felső szakasz valamennyivel jobb minőségű szakaszt okkersárgával, kevesebb fajlagos költséggel. Még kisebb a fajlagos költség a 11-es úton (világossárga) A sötétzöld érzékelteti, hogy viszonylag jó minőségű aszfalt, nem túl meredek emelkedő, és nincs számottevő forgalom.

6. ábra magasság szerinti ábrázolás

7.. ábra meredekség szerinti ábrázolás

8. ábra útfelület szerinti ábrázolás

Egyébként (és ez minden útvonaltervezőnél így van): Ha a start- vagy célpontot pár 100 m-t odébb teszem, lehet, hogy egészen más útvonal jön ki. Az útvonaltervező (még) nem gondolkodik, hanem algoritmus szerint számol.

6. Brouter mint androidos app

A Brouter app-ként letölthető a Google Play-ről, de saját térkép-megjelenítője nincs. A PC-vel szemben itt kell egy térkép-megjelenítő alkalmazás. Az Oruxmaps, a Locus és az Osmand tudja kezelni a Broutert.

A Brouter app-ként offline való használatához le kell tölteni egy megfelelő OSM-adatbázist. Ezt az app első indításakor felajánlja. 2 „csempe” lefedi egész Magyarország területét, de egy csempe letöltése kb. negyedóra. A Brouter tervezői profiljai hozzárendelhetők a térkép-megjelenítő app útvonaltervezői profiljaihoz (erről a „Mit tud az Oruxmaps” című fejezetben bővebben írtam). A legújabb Brouter verzióban már a telefonon is módosíthatók az útvonaltervező profilok paraméterei. Ez korábban nem volt lehetséges.

7. Még pár szó a szintekről

Van egy egyszerű módja a szintvonalak generálására, ezt légi fotók georeferálásából és az árnyalatok felbontásából lehet csinálni. Az ingyenes hozzáférésű légi fotókon 30 m-enként egy újabb szürke árnyalatot jelenít meg. Ezt a QGIS-en belül bárki meg tudja csinálni. (lásd: Cikksorozatom Mit tud a QGIS cikkét)

Biztosan vannak fizetős vagy haditechnikai légi félvételek, amelyek még ennél sokkal pontosabbak. Feltételezem, hogy van útvonaltervező, amely sokkal pontosabb adatokkal rendelkezik. Én mint laikus ebből 30 m-enként tudok nyerni egy szintvonalat, a köztük lévő szintvonalakat a QGIS interpolálással számítja ki. Egy lejtő lehet homorú vagy domború, nem biztos, hogy egy egyenes vonallal modellezhető. Tehát feltételezhetem, hogy az én térképemen lévő 10 m-es szintvonalak nem pontosan ott jelennek meg a térképemen, mint ahol valóban vannak.

6 évvel ezelőtt egyszer megnéztem, hogy ugyanarra az útvonalra különböző útvonaltervezők milyen szintmétereket adnak meg. Meglepően nagy a különbség. Nem lehet tudni, milyen adatokból dolgoznak és milyen matematikai modelleket használnak.

9. ábra Útvonalak-Szintek

Ma újra megnéztem a szinteket néhányt útvonaltervező oldalon. Legnagyobb meglepetésemre a Brouter és a Bikerouter különböző szintadatokat produkál, eddig az volt a meggyőződésem, hogy ugyanazt a magassági modellt használja mindkét oldal. Az okát még nem sikerült kideríteni.

Így sokféle tényező figyelembevételével minden tervezési profil mellett különböző költségű utakat javasol. De újra szeretnélek emlékeztetni, hogy az útvonaltervező csak azokkal az adatokkal tud számolni, amik az OSM-ben vannak.

Lehet, hogy a felhasználó egy sokkal jobb/könnyebb/szebb/rövidebb utat ismer, de ha nincs benne az OSM-ben (vagy rosszul van kategorizálva), ezt az útvonaltervező nem fogja javasolni.

Tehát ne várjunk el többet egy programtól, mint amit ez produkálni tud.

Ajánlott cikkek

• Digitális térkép terepbringásoknak 1. rész - Bevezető - avagy valahogy el kell kezdeni. Digitális térkép terepbringásoknak 1. rész - Bevezető - avagy valahogy el kell kezdeni.
• Digitális térkép terepbringásoknak 2. rész- Mit tud az OSM?Digitális térkép terepbringásoknak 2. rész- Mit tud az OSM?
• Digitális térkép terepbringásoknak 3. rész - Mit tud QGIS?Digitális térkép terepbringásoknak 3. rész - Mit tud QGIS?
• Digitális térkép terepbringásoknak 4. rész - Mit tud az Oruxmaps?Digitális térkép terepbringásoknak 4. rész - Mit tud az Oruxmaps?
• Open Bike Map
• Brouter- egy konfigurálható útvonaltervező
• Elemzés: Kerékpáros online-útvonaltervezők