Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

Jajj KULLANCS!!! Mit csináljak?
A kullancs talán a legközismertebb "rovarok" egyike, amelyet tévhitek öveznek.
Gravel túra a Velencei tó körül.
  Egy szuper 70 km-es karika a térségben.
Képriport a Budai-hegység MTB kerékpáros körtúráról
  Egy vagány útvonalon fedeztem fel a Buda környéki hegyeket.
Kerékpárlánc waxolása 3. rész
  Hogyan kell bánni a waxolt lánccal.
Képriport a Naprendszer túráról
  Avagy a sülysápi karika.
prev
next

BLED panorama4 csomagos túrán szerzett tapasztalataimból állítottam össze túrajavaslatokat.

1997 és 2003 között 4 csomagos túrán kerekeztem Szlovéniában, ebből 3-szor át is szeltem a kicsinyke, ám gyönyörű országot. E túrák során összesen 1384 km-t kerekeztem szlovén földön, a szerzett tapasztalataimból állítottam össze az alábbi túrajavaslatokat:

Kerékpárral a Júliai-Alpokban, és a Vrsic hágó, valamint a Bohinj-tó

  • Kobarid - Bovec - Predel hágó - Tarvisio (Olaszország) - Kranjska Gora (SLO) - Martuljek
  • 75 km és 1200 m szint

Kobarid magas hegyek közt, 235 m magasan (alacsonyan) fekvő kedves városka. Házait rövid meredek, sziklák közt vezető emelkedőn hagyjuk el, hogy utána kb. 10 km-n át alig emelkedő, kellemes úton pedálozhassunk Zagaig.

 1999 Kobarid utan

A szűk völgyben buja a növényzet, lent pedig a világháború isonzói harcairól, manapság azonban már a raftingolásról híres Soca zubog, folyik.

Zagat elhagyva pár kilométer múlva balra nézve láthatjuk a sziklákról lezúduló Boka vízesést. Bovecig (Zagától 8 km) a Soca völgye lassan kinyílik, és feltűnik a Vrsic hágóút alja, körülötte a Júliai Alpok 2600m fölé magasodó hegyeivel.

 bovec

Bovec már turistaközpont, innen már csak mászással haladhatunk tovább. Csomagos túrázóknak mindenképpen az Olaszországba vezető Predel hágót ajánlom, mert egyfelől könnyebb is, mint a néhol 10-12% meredekségű Vrsic, másfelől sokkal célszerűbb utóbbira csomagot lerakva felkapaszkodni.

Log Pod Mngartomig (650 m) kellemesen emelkedik az út, néhol azonban rövid, meredek kaptatókon kell kapaszkodni. Csodálatos a zöld, tiszta vizű, zubogó patak, az üde zöld növényzet és a hegyek együttese. A fölötte tornyosuló Mngartról elnevezett falucskát elhagyva már csak 7 km a hágó 1150 m magas teteje, azonban kellemetlen meglepetésül szolgál a tábla: 12%. Néhol talán tényleg ilyen meredek (máshol meg lankásabb), de leküzdhető (42*28-as áttétellel és 20 kg csomaggal)! Az emelkedőről szép kilátás nyílik a magas hegyekre.

Olasz oldalon pár kilométer lejtővel érkezünk meg a gyönyörű Predil tóhoz, ahonnan hosszas, élvezetes gurulás / hajtás vezet Tarvisióig.

A bőrkabátjairól híres olasz városkából - kisebb emelkedőktől eltekintve - könnyedén érhetünk vissza Szlovéniába. Kranjska Gorába érve dél felé csodálatos kilátást kapunk a Júliai Alpokra és a Vrsic hágó völgyére.

Miután érdemes még (minimum) két napot a Júliai Alpokra szánnunk (a Vrsic hágóra, csomag nélkül és Bledre, illetve a Bohinj-tóra), Kempinget Martuljekben (nem messze Kranjska Gorától és a Vrsic hágótól), Mojstranában, vagy Bled környékén találunk. A Martuljeki kemping rendezett, kis bolttal is rendelkezik.

 juliaAlpok

Vrsic-hágó oda-vissza (Martuljekből)

  • 52 km és 1678 m szint

A Vrsic hágó 1611m-es magasságával Szlovénia legmagasabb hágója.

A turistacentrumot elhagyva az út pár kilométert, egy kedves tóig még lankásan kapaszkodik; a partot és a városkát sétaút köti össze.

Érdekessége a hágóútnak, hogy míg északi oldal hűvös érzést áraszt, az utat sokáig kísérik mohás fenyők, addig a déli oldalán sugárzik a melegség, délebbi hangulat; itt több a lombos erdő.

Az északi oldalán - gondolom a téli lefagyások okozta balesetek elkerülése miatt - a hajtűkanyarokat macskakővel kövezték ki. Kellemes meglepetése az útnak, hogy minden hajtűkanyarban tábla mutatja a tengerszint feletti magasságot.

Bár nem könnyű hágóról van szó, az aljában kirakott 14%-os meredekséget mutató tábla csak a maximális meredekséget mutatja. Az alsó néhány, kb. 8%-os kilométert követően rövid ideig lankás szakaszon kerekezhetünk, ám 1160 m-es magasságtól kezdve már folymatosan "kapaszkodni kell a kormányba", nem lehet pihenni.

 vrsic1

Az utolsó 4 km-en átlagosan kb. 10%-os meredekségű az út, néhol valóban 14%-os szakaszokkal. Az út itt már teljesen bevezet a Prisojnik sziklafala alá. Az utolsó kilométeren mind több parkoló autóval, turistával találkozhatunk, a hágóról több turistaút is indul magas hegyekre.

Ha maradt elég erőnk, érdemes egyúttal dél felől is leküzdeni a hágóutat. 9 km gurulást követően, a meredekebb lejtő végén, egy patakon átívelő hídnál, 794 m magasan fordulhatunk vissza.

Bár a 9 km-re jutó 817 m-es szintkülönbség 9%-os átlagos meredekséget jelent, emlékeim szerint itt nem jellemző sem a 14%-os, igaz sem az 5%-os meredekség.

Többnyire egyenletesen emelkedik az út. 1300 m-es magasságból már a hágót (és a völgyét), és az ott álló turistaházat is látni: sokat segít.

Visszagurulva Kranjska Gorába, a macskaköves hajtűkanyarokban érdemes vigyázni.

Bled és a Bohinj-tó felkeresése (Martuljekből)

  • 132 km és 510 m szint

Akár Ljubljana környékén, akár a Júliai-Alpokban járva nem szabad kihagyni Szlovénia gyöngyszemének, Blednek a felkeresését.

Bled, a közelben kisebb, távolabb 2000 m-es hegyek ölelésében, egy tóparton megbúvó csodás település, kedves várral a tóparti sziklán (képek:http://home.t-online.de/home/ninoslav.andrasevic/galerie/g8-op-bl/bled-1.htm ).

 1999 Bled

A tó gyalogosan is kb. egy óra alatt megkerülhető. A tó közepén álló szigeten kegytemplom áll, ahová csónakkal, és Velencéhez hasonlóan gondolával lehet átjutni.

Martuljektől Bledig többnyire enyhén lejtős, illetve sík út vezet. Jesenice, ipari város, 1999-es túrám során sajnos rossz útjaival hívta fel magára a figyelmet. A főútról letérve kis lejtővel és emelkedővel érkezünk Bledbe.

Bohinj felé egy kis buckát letudva már a Száva folyó forrása felé haladva, annak mentén kerekezve hajthatunk könnyedén. Az utat 1500m magas hegyek kísérik.

A Bohinj tóhoz érve ismét turistákat hívogató üzletekkel, vendéglátóegységekkel találkozhatunk, ám akadnak csodás padok is, ahol megpihenhetünk, gyönyörködhetünk.

 BLED panorama

A tó közelebbi végét lezáró hídról végig lehet tekinteni az egész tavon. A Bohinj-tó 2000m magas hegykoszorú mélyén megbúvó 5-6 km hosszú tó. Északi oldalán kb. 1000m magas sziklafal emelkedik. Déli oldalának végéből két lépcsőben felvonóval kapaszkodhatunk fel a Vogel hegy 1530m-es platójára. A gerincen szép gyalogtúrák tehetők. Visszautunk már ismerős lesz: Bledig szinte végig sík, csak az utolsó 2-3 km emelkedett. A főútra visszatérve lankás emelkedőn érkezünk vissza Martuljekbe.

Tó

Forrás: gyorgyigabor.hu

Ízelítő a következő részből:

Ljubljanától a horvát / szlovén / olasz Adriáig

Kapcsolódó cikkek:

Kerékpártúra javaslatok Szlovéniában való bringázáshoz 1. rész

Kerékpártúra javaslatok Szlovéniában való bringázáshoz 3. rész

Kerékpártúra javaslatok Szlovéniában való bringázáshoz 4. rész