
Vagány földutakon tekertünk.
Engedjétek meg, hogy bemutassak nektek egy vagány útvonalat. Egerből tekertünk Poroszlóig a Tisza-tóhoz földutakon, miközben feltárultak előttünk a vidéki titkai. Utunk során az itt húzódó vasútvonalat követve kígyóztunk a célig és érintettünk apró falvakat. Megtapasztaltuk, ahogyan az igába fogott hegyvidéki táj domborzata megszelídül és kiegyenesedik ahogy elérjük a tavat. Közben a hegy lábánál egy letűnt mocsárvilág nádasai mutatták az egykori világ vadságát. A kerékpártúra országúti bringa kivételével minden mással tejesíthető.

Kalandunk az egri vasútállomáson kezdődött, egy szép őszi napon.

Eger belvárosát elhagyva gyakorlatilag pár perc alatt a vadonban voltunk és egy keveset használt úton kaptattunk fel a szőlőhegyre.

Mögöttünk fel-feltűnik Eger. Sok épületét sikerült beazonosítanunk.

Balról szépen kirajzolódik a távolban Mátra.

Az igába hajtott természet. Itt szinte minden a szőlőről szól.

Leereszkedtünk az Eger-patak völgyébe. Andornaktálya és Nagytálya települések között járunk. Az Eger-patak partján haladunk. A Gloriette, egy ma már teljesen elpusztult kastélypark mementója. A zsiliprendszer pedig a környék egyik legfontosabb műtárgya. Az Eger-patak vizét tereli egy másik mederbe. Innentől a neve Rima. Az Eger-patak ága jelenleg gyakorlatilag csontszáraz.

Utunk során csak egy pocsolyával találkoztunk. De az olyan volt... (gondolom neked is ismerős a szitu.)
A túra során két olyan élmény is ért, amit lehetetlen volt lefotózni.
Amiről nincs fénykép 1: Ezen a részen tekerve az út mellett húzódó erdősávból három őz ugrott ki. Az első kettő egy méteren belül az első kerekem előtt rohant át a másik oldalra. A harmadik velem egy vonalban volt. Egy tizedmásodpercig farkasszemet néztünk, miközben megtorpant, majd egy zseniális oldalt ugrással mögöttem rohant át. Az egész olyan gyorsan lezajlott, hogy megijedni is csak a utána tudtam.

Az 1960-as években épült kerecsendi templom.

Az utunk legtechnikásabb része az erdősávon való átjutás volt (kb. 100 m séta). Egy a vadon élő állatoknak készített felüljárót rejtett, amely az M25-ös út felett ível át. Itt már látjuk a piros turista út jelét, amely Egertől kanyarog Poroszlóig. Ez adta az ötletet az útvonalhoz. Az eleje kerékpárral nem használható, ezért kerestünk egy alternatív nyomot. Eddig azon haladtunk.

Kerecsend után leértünk a síkra. Alig pár száz méterre Füzesabonytól (Pusztaszikszó), egy szántóföld közepén áll ez a 1700-as évek közepén épült kápolna. Örömteli, hogy nem a pusztulás, hanem valamilyen mértékű felújítás vár rá.

Füzesabony ikonikus állomás épülete sajnos elég csúnyán bomlásnak indult. Szégyen, de a ruszki emlékmű köszöni szépen karbantartott és jó egészségnek örvend.

Egy letűnt mocsárvilág maradványain áthaladva jutunk el Mezőtárkányra. Utólag visszagondolva, számomra ez a rész volt az út leghangulatosabb szakasza.

Tárkány után a táj csatornákkal, vízlevezető árkokkal szabdalt. Jópofa volt a vasúti beton talpakból épített híd, amelyre azt mondanánk az örökkévalóságnak épült. Nos, mint látható: nem! Közben a hátunk mögött egyre jobban megközelített egy hideg front.

Kandó Kálmán, aki sokat tett a mai villanymozdonyok kifejlesztéséért a környékhez kötődött. Ő, bár Pesten született ebből a kis faluból - Egerfarmosról - származott. Nevében büszkén viselte az egerfarmosi előtagot.

Utolért a fentebb említett hidegfront és az idő elromlott. A már síkká szelídült tájon esőfelhők kergettek. Ezek a borongós képek jól visszaadják azt a zord hangulatot amit a viharossá erősödő hátszél és a komor esőfelhők okoztak. Szerencsére nem áztunk el, egyszerűen átrohant felettünk a front. A képen látható zúgó azért érdekes, mivel itt egyesül újra a Rima és az Eger-patak medre.

Kétútközön (nem vicc tényleg ez a hely neve) van egy kastély, a Graefl kastély. Ebből sajnos csak ennyi látszott. Elvileg szállodaként és étteremként működik, bár a működésnek jelenleg semmi jelét sem láttuk. A kirakott tábla szerint még tavaly is Michelin csillagos volt.
Amiről nincs fénykép 2: A kastélyt elhagyva egy egerészölyvet verünk fel a földről. Ahogy föl reppent kb. szemmagasságba elejtett valamit a karmából és lepottyant a földre. Egy egér volt, ami azonnal kereket oldott. Gyakorlatilag nekünk köszönhette a második születésnapját.

Már csak pár km Poroszló. Elhagytuk a mocsárvilágot és az agrár világ táblái között suhantunk a viharos hátszélben.

A Tisza-tó és a vasútállomás Poroszlón. Kalandunk itt véget ért. Az útvonal többször bejárós, csináljátok utánunk. Nekünk nagyon tetszett.
Ajánlott cikkek:
Egerből Poroszlóra földutakon kerékpártúra (letölthető gpx)
- Túra hossza: 71 km
- Túra nehézsége: Könnyű
- Túra terepe: Dombvidék
- Szint: +592 m,-504 m
- Átlagos meredekség: 1.8 %