A hetekben egy fantasztikus bringázásban volt részem a Börzsönyben, ami több okból is izgalmassá tette. Megjárattam a már nyugdíjas éveit töltő Kona Firemountain bringámat. Ez volt a 90-es évek végén az első komoly montim. Saját építésű bringa. A szerelem még ma is tart. A Börzsöny jelöletlen erdei útjain karikáztunk bő 40 km-t. Nézzétek az alábbi képes beszámolót.

Útra keltek a nyugdíjas technikák.

Rövid bemelegítő után az első pihenőnk. Seti (Setiland Workshop) itt röviden ismertette a mai túra útvonalát.

Az első (nem sok volt) komoly emelkedőnk.
- Seti mit kérsz? Levegőt?

Kicsit fentebb csodálatos panoráma fogadott. A kép sajna nem adja vissza, de innen szabad szemmel is látszik (a település fölött) a visegrádi Fellegvár.

Közben érkeznek, akik gyalogtúrára neveztek.

Erdei "Álljunk meg egy szóra!"

Nőtincs felé.

Utunk első célja: Nőtincs és a horgász tó.

Útban Berkenye felé.

Elárulok egy titkot: A berkenyei vérszilva fasor nem csak virágzáskor szép!

 Magyarkút felé tartunk ismét terepen.

A bringás felvezető után jönnek a gyalogos turisták, de miért van náluk bringa?

Magyarkút, ahol tényleg van egy kút, azaz forrás. (Irma-forrás)

Meglátogattuk Verőcét és a Duna partot is.

Végül Katalinpusztán hambiztunk egy jót.

Ilyen volt ez a kerékpártúra, amely a kikapcsolódás mellett adott egy jó útvonalat, ami fel is került az adatbázisunka. Remélem legközelebb ha nem is sokkal, de többen leszünk.