Kedves Olvasóink!

Örömmel tudatjuk veletek, hogy új rovatot indítunk Zöld sarok néven. Terveink szerint 2-3 hetente vasárnap jelenítünk meg itt környezet- és természetvédelemmel kapcsolatban. A munkánkat a Tiszta Jövő oldal támogatja.

Ízelítőként olvassátok az alábbi cikket.

A Niagara-vízesés az észak-amerikai kontinens egyik legismertebb természeti látványossága, 30 millió turista látogat el ide évente. Lévén a legnagyobb hozamú vízesésé Észak-Amerikában, nehéz elképzelni, hogy alig több mint negyven éve a Niagara-vízesésen egy rövid ideig egy csepp víz sem esett le.

1965-ben észrevették, hogy a vízesés USA felőli oldala ki fog száradni, amennyiben nem távolítják el a fenéken lévő sziklákat. A nagyszabású feladat az amerikai hadsereg mérnökeire várt, ők pedig 1969-ben egy 180 méteres gátat építettek a Niagara-folyóra, és hatalmas mennyiségű vizet tereltek el a Niagara-vízesésétől a kanadai Horseshoe-vízesés felé.

A Niagara-vízesés vízhozama 110-170 ezer köbméter percenként, és körülbelül 12 ezer évig teljesen háborítatlanul zubogott, de 1969. június 12-én a folyó elapadt, és egészen november 25-ig a Niagara-vízesés megszűnt létezni. Ekkor bontották le az ideiglenes gátat, ami után a rend visszaállt, a víz visszatalált a régi medrébe.

A szűk fél év alatt, míg a meder száraz volt, a hadsereg mérnökkara eltávolítatta a sziklákat és törmeléket, hogy megakadályozza a vízesés természetes kiszáradását. Ebben az időben a turisták jóformán elözönlötték a környéket, hogy szemtanúi lehessenek az egyedülálló látványnak.

Az itt látható képeket Russ Glasson tette közzé s Flickr oldalán még 2009-ben. A felvételeket Glasson apósa készítette, és negyven év után bukkant rájuk a család a garázsban. Az összes képet itt találjátok.

A cikket a tisztajovo.hu oldalról vettük át. Ezt, és hasonló cikkeket ott olvashattok.