Elméleti eszmefuttatás a kerékpár gyűjtők világából.
Gyermekkorában szinte mindenki gyűjtött valamit. Volt aki rágós papírokat, mások szalvétákat. Sokan felnőtté válva is megtartották gyűjtő szenvedélyüket, csak éppen a téma változott. Néhányan a kerékpárok világa felé fordultak. Ez a cikk most nekik szól.
Alapok
Alapszabályként fektessük le, hogy gyűjteni bármit lehet, ami nem -vagy csak nehezen- reprodukálható újra, illetve nincs szavatossági ideje. Mire is gondolok itt? Vannak dolgok, amiket nem érdemes gyűjteni. Ilyen például a tej! Ne röhögj, mindjárt megérted, mire gondolok. Ez az anyag gyakorlatilag bármikor, könnyen előállítható, tehát gyűjtői értéke gyakorlatilag nincs, ráadásul könnyen megromlik, átalakul, sőt büdössé is válik. Ellenben például a tejes zacskó, már egy jó alanya lehet egy gyűjteménynek, hiszen rengetegféle van, volt és lesz. Ezekből egy szépen összeállított kollekció igen értékes lehet gyűjtői szempontból. Sőt akár piaci értéke is lehet. Tehát gyűjteni (szinte) bármit lehet azt is aminek gyakorlatilag nincs piaci értéke (beszerzése nem okoz anyagi nehézséget senkinek sem). Ha fontos, hogy a gyűjteménynek ne csak eszme értéke legyen, akkor viszont oda kell figyelni arra, hogy mit gyűjtesz.
Ha ügyes vagy, értéktelen dolgokból összehozhatsz komoly értékkel bíró gyűjteményt, vagy most olcsón megszerzett gyűjteményed válhat az évek múlásával értékesé. Ez már nevezhető befektetésnek is, amivel nem szeretnék foglalkozni.
A gyűjtők általában szeretik a gyűjteményüket mutogatni. Örülnek, ha nem csak ők értékelik azt. Ahhoz azonban, hogy mások ne csak egy csomó régi kacatot lássanak benne, muszáj átlátható rendszert vinni bele.
Képzelj el egy garázst, tele poros, retkes kerékpárokkal, 15-20 doboznyi olajsaras alkatrésszel, meg jó pár félig egyben lévő bringával. Ez a te gyűjteményed. (Rá ismersz?) Épp mutatod egy olyan barátodnak, akit egyébként abszolúte nem hat meg a kerékpárok világa. Valószínűleg kapsz egy udvarias mondatot, de nem igazán keltetted fel az érdeklődését. Egy hozzád hasonló érdeklődésű barátodat már jobban megfogja a dolog, de nem fog hasra esni tőle.
Most képzelj el egy másik helyiséget itt egy sorban helyezkednek el a bringák. Az összes szépen megtakarítva, műszakilag kifogástalan állapotban. A falakon kerékpár alkatrészeket láthatod tematikusan kirakva. Még van egy rész, ahol a félkész bringák, a donor alkatrészek vannak elpakolva, esetleg el rejtve a szemek elő. Mit fog mondani ez előző két ismerősöd?
Ha gyűjtesz valamit nagyon fontos, hogy vigyél bele egy rendszert. Gyűjtsd például a szocialista idők magyar kerékpárjait, vagy ne légy ennyire általános, szűkítsd kicsit a témát mondjuk a kemping kerékpárokra. Lényeg, hogy olyat válassz, ami érdekel, amit szeretsz. Gondolj csak bele sikerül összegyűjtened az összes hazai kemping bringát úgy hogy minden típusból és szín változatból van egy-egy darabod. Szerinted érdekes gyűjtemény lenne? Ha ismerőseidnek mutogatnád fel tudnád kelteni, akár csak rövid időre az érdeklődésüket, csodálatukat?
Nagyon fontos a rendszer. Illetve, hogy fegyelmezett légy, ne kapj bele mindenbe. Szereted a montikat. Elkezded ezeket ezeket gyűjteni, felújítani. Már van otthon, vagy tíz félig összerakott hegyikerékpárod, de még mindig újabb és újabb alkatrészeket és vázakat veszel, mert megtetszett ez, vagy az. Be tudod mutatni a gyűjteményeden egy laikusnak?
Az alap igazság itt is érvényes: annál értékesebb egy kerékpár gyűjtemény minél értékesebbek a benne található bringák.
Mitől lehet értékes egy bringa?
- Új korában is rettentő drága volt.
- Kevés darab készült belőle.
- Van valami érdekes hozzá kapcsolódó történet.
- Konkrétan a nálad lévő bringának van egy jó története.
Mire is gondolok:
Édes kis drágaság
Az a bicó, ami újkorában is rettentő drága volt, az valószínű tele van érdekes fejlesztésekkel prémium kategóriás alkatrészekkel, és egyfajta kultusza alakult ki a gyűjtők körében. Valószínű az ára miatt „viszonylag” kevés készült belőlük. Itt a kulcs, a prémium kategória illetve az alacsony darabszám.
Kevés készült belőle
Egyrészt, ahogy fentebb is említettem új korában is drága, prémium kategóriás kerékpár volt. Más oka is lehet annak, hogy kevés készült -avagy kevés maradt fenn- belőle. Például konstrukció hibás. Forgalmazás közben derül ki valami probléma. A gyár leáll a gyártásával (gyűjtők számára legjobb esetben végleg), az elkészült darabokat garanciába visszaveszik és leselejtezik. Innentől igen kevés lesz belőle és ezeknek az értéke csak nő az évek folyamán. Vadássz ezekre a lehetőségekre!
Van az adott kerékpár típushoz egy jó történet
Ehhez már kell egy kis „szakmai” tudás, amit sok-sok pénzzel lehet helyettesíteni. Nem régiben az e-bay-en hirdették eladásra Alberto Contador kerékpárját. Itt jó (sok) pénzért hozzá juthattál (volna) egy nemzetközileg ismert és elismert versenyző kerékpárjához, amelynek értéke fokozatosan, halála után pedig exponenciálisan nőni fog. (Csak arra kell ügyelni, hogy bizonyítani tudd, hogy ez, az a bringa.) Szakmai tudás izgalmas lehet más vonalakról jött átfedéseknél. Például a birtokomban van egy olyan kerékpár, amelynek tervezője a későbbiekben a Merida kerékpárok LRS rúgózási rendszerét fejlesztette ki. Érdekes? Ráadásul egy nagy nemzetközi márka történetére is hatással van. Ismerősömnél van az a kerékpár, amellyel korábban egy neves magyar kerékpáros versenyzett. Érdekes történet? És ha ezt még bizonyítani is tudja?
Egyéb lehetőségek
Nem muszáj azonban gyűjtőként komplett kerékpárban gondolkodni. Szép, érdekes, sőt helytakarékos lehet egy kerékpár váz gyűjtemény mondjuk a keleti blokk országúti bringáiból. Vagy egy alkatrész gyűjtemény pl Shimano XTR alkatrész család a kezdetektől napjainkig „patika” állapotban.
Gyűjtők között sokszor felmerül az a kérdés, hogy a bringák legyenek olyan állapotban, mintha most jöttek volna ki a gyárból, avagy legyen rajtuk az elmúlt évtizedek használatának nyomai. Ez mindig megosztja a véleményeket. Szerintem, egy NOS (New Old Stock kifejezésből jön. Gyakorlatilag olyan régi kerékpár/alkatrész amelyet sosem használtak. Úgy néz ki mintha most jött volna le a gyártó sorról.) kerékpár, vagy alkatrész a gyűjtemények Szent Grálja. Értéke lényegesen magasabb, mint egy alig hasznát ugyanolyané.
Én szeretem ha egy kerékpár egy szépen rendbe rakott, használt, eredeti festéssel, használatból eredendő karcokkal rendelkezik. Többre értékelem, mint az újra festett és matricázott darabokat. Az is tény, hogy van az a szint, amikor már annyira karcos esztétikailag csúf egy váz fényezése, hogy ott már csak a teljes új festés matricázás menti meg az enyészettől. Viszont ez számomra már a replikához áll közelebb. Helyénvalónak is tartanám, ha ezeken ez a „turpisság” jelezve lenne...