Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

Szerviz01Gyerekkorom meghatározó olvasmánya volt Dr. Nagy Sándor által írt Bicajoskönyv. Egy igazi hiánypótló mű a túrakerékpárosok számára. Ebben volt egy diagnosztikai rendszer szemlélettel megírt jól használható Hibakeresés fejezet.

Én annak idején sokat használtam. A napokban megtaláltam a szerző honlapját, és abban eldugva ezt a részt is. Most változatlan formában közreadom ezt. A cikk alján a forrás, az érdeklődők megnézhetik az eredeti veziót is.

A kerékpár "szívhangjai"

Nyeregben maradási problémák

Fékbetegségek

Hajtási gondok, váltási problémák


A kerékpár "szívhangjai"



1. A zörejeknek nincs közvetlen közük a hajtáshoz és a kerékpár haladó mozgásához, legfeljebb az út zötyögõs voltához:

  • laza sárvédõk, láncvédõ, pumpa, csomagok vagy csomagtartók;
  • a nyereg nyikorog (ez esetleg a hajtással is szinkronban lehet);
  • a csengõ belseje zörög;
  • lötyög a kormánycsapágy;
  • lötyög, rázkódik a komfort fékkar (ez olyankor fordul elõ, amikor a rendes fékkarral fékezünk; a többi, fékezéssel összefüggõ zaj okáról a fékezésnél lesz szó);
  • a küllõ elpattanását egyetlen, határozott kattanás jelzi. Ha a kattanás mégsem ettõl származott, akkor vagy összetört valami az egyik táskában, vagy a lánc csapódott rá az alsóvillára (ettõl van az a sok apró lepattogzás az alsóvilla lakkrétegén);
  • ha a karistoló zörejek kormányzáskor lépnek fel, meg kell nézni a kormánycsapágyat. Halkabb pattogó hangot a hosszúra hagyott és ide-oda csapódó fékkábelek is kelthetnek;
  • a kerekek felõl jövõ sziszegés, zizegés a kiszúródott tömlõbõl származik vagy - szerencsésebb esetben - száraz falevél szorult a sárvédõ és a kerekek közé.

2. Viszonylag egyenletes, daráló vagy csivitelõ hang hallatszik menet közben. A zaj a hajtás idõtartamára korlátozódik:

  • valami baj van a hajtócsapággyal vagy a pedálcsapággyal, esetleg a hátsó aggyal (az utóbbi természetesen folyton darál, csak a hajtás szüneteiben nem halljuk a racsni ketyegésétõl);
  • valamelyik váltót rosszul szabályoztuk be, és hozzádörzsölõdik a lánc vagy a lánckerék. Ha a hangok hátulról jönnek, lehetséges, hogy a láncfeszítõ nem párhuzamos a kerék síkjával (pl. azért, mert elhajlott a váltó rögzítõsaruja, vagy a villasaru alsó része, amelyre a saru nélküli váltót szerelik);
  • rossz helyzetben vannak a váltókarok (a nem indexes váltóknál elõfordulhat pl., hogy hátul váltunk ugyan, de utána picit korrigálnunk kell az elsõ váltó helyzetét is, hogy a ferdébb szögben futó lánc ne érjen hozzá az elsõ láncterelõhöz);
  • nincs vonalban a racsni és a hajtómû, s ezért túl ferdén fut a lánc;
  • ha a hallott hangok csivitelõ verebekre emlékeztetnek, akkor a lánc alapos olajozásra szorul.

3. A daráló hang kifejezetten a hajtás szüneteire korlátozódik

  • eltört valami a racsni belsejében.

4. A daráló hang csak a kerékpár mozgásával függ össze, de a hajtástól független:

  • a kerékagyakkal lehet a baj.

5. Pedálfordulatonként egy vagy két kattanást, zörejt hallunk, nagyjából mindig ugyanannál a hajtókarállásnál:

  • kilazult a pedál vagy a hajtókar;
  • nem elég szoros a pedálcsapágy;
  • a hajtócsapágy körül lehet a baj;
  • valamelyik elülsõ lánckerék foga elhajlott vagy kicsorbult;
  • a jobb oldali hajtókar hozzáér az elferdült elsõ váltóhoz;
  • a bal oldali hajtókar hozzáér a kitámasztóhoz;
  • valamelyik hajtókar hozzáér az elferdült kulacstartóhoz vagy pumpához;
  • a sarkunk hozzáér az oldaltáskához;
  • csörög az apró a kabátzsebben;
  • a nyeregváz nyikorog a pedálozás ütemében.

6. A kattogó hang ugyan összefügg a hajtással, de nincs meghatározott hajtókarálláshoz kötve:

  • valamelyik láncszem berozsdásodott, vagy más miatt szorul (a hang ilyenkor általában a hátsó váltó környékérõl származik);
  • valamelyik hátsó lánckeréken csorba vagy elgörbült fog van;
  • az új lánc pattog a régi, kopott racsni fogain;
  • a hosszú használat alatt megnyúlt lánc rosszul illeszkedik a racsni fogaira.

7. A kattogó, berregõ vagy zizegõ hang a sebességtõl függ, de a hajtástól független:

  • az abroncs oldalán dudor van és hozzá-hozzáér a fék (szedjük le a drótperemes gumit, majd egyengessük ki az abroncs szélét egy kis kézisatu segítségével. Szingós abroncsra nincs megbízható orvosság);
  • gally szorult a hátsó váltóba, és az kelepel a küllõkön;
  • a sziszegés, zizegés a sárvédõ és a kerék közé szorult száraz falevéltõl eredhet;
  • a konzolos fék kábelszakadását berregõ hang jelzi, mert a fékrugó ráhúzza a kengyelhuzalt a gumi recés felületére.

Nyeregben maradási problémák



1. Nem tudjuk elengedett kormánnyal vezetni a kerékpárt:
  • ügyetlenek vagyunk
  • szorul a kormánycsapágy;
  • elgörbült a váz (az elsõ- vagy a hátsóvilla);
  • ferdén állnak a kerekek;
  • nagyon elõre van állítva vagy túlságosan elõrebillen a nyereg.

2. A nyereg magától elõrebillen a súlyunk alatt:
  • nincs eléggé meghúzva a nyeregbilincs;
  • elkoptak rajta a rovátkolt felületek.

3. A nyereg folyton lecsúszik alattunk:
  • nincs rendesen meghúzva a vázbilincs;
  • összezsírozódott a nyeregtartó
  • a nyeregtartó túl vékony az adott vázhoz.

4. A kormány elfordul a kormánybilincsben:
  • a bilincs nincs rendesen megszorítva;
  • a kormány nem való az adott kormányfejhez.

Fékbetegségek



1. A fékkar mozgatható, de a fék alig vagy egyáltalán nem fog:

  • olaj vagy (acélabroncs esetében:) víz került az abroncsra;
  • laza vagy szakadt a fékkábel;
  • a gyorskioldót elfelejtettük visszazárni;
  • a kerék kisodorta a fékgumit a rossz irányban felszerelt papucsból;
  • elkopott a fékgumi (ki kell cserélni vagy utána kell állítani a kábelt);
  • l. a 2. jelenséget.

2. Az egyik fékgumi elõbb ér az abroncshoz, mint a másik:

  • a kerék csámpás, féloldalas;
  • ferdén állt a fék, amikor meghúztuk a helyzetét rögzítõ anyát;
  • deformálódott az oldalthúzós fék alaphelyzetét meghatározó rugó.

3. A fékkar mozgása nehézkes, akadozó:

  • a kábel megtörik valahol vagy túl éles a kábelhüvely görbülete;
  • berozsdásodott, beszennyezõdött vagy egyszerûen nincsen rendesen beolajozva a kábelhüvely belseje;
  • szorulnak a fékkar és a fék forgáspontjai (lehet, hogy csak egy kis olajozásra van szükség);
  • kiszõrösödött a fékhuzal;
  • a gyenge minõségû kábelhüvely ráncokat vet, összehúzódik a fék mûködtetésekor, és ezért szorul benne a huzal;
  • elromlott a fékkar (akasszuk le róla a kábelt, és kiderül, hogy valóban így van-e).

4. A fék sikít, visít:

  • a fékgumi hátulja éri elõször az abroncsot;
  • túl kemény a fékgumi anyaga;
  • a fékgumi vagy az abroncs nem tiszta (pl. szingóragasztó került rá).

5. A meghúzott fék gyanús, rázkódó hangokat kelt:

  • meglazultak a féket tartó vagy összetartó csavarok;
  • elsõ féknél: lötyög a kormánycsapágy;
  • sérült az abroncs vagy nyolcas van a kerékben;
  • rosszul van beállítva a fékgumi (pl. hozzáér a külsõ gumihoz).

Hajtási gondok, váltási problémák


1. Hajtás közben a pedál izeg-mozog, fészkelõdik a talpunk alatt:

  • elgörbült a pedáltengely;
  • a pedált felerõsítõ furat nem merõleges a hajtókarra (meg kell szokni vagy új hajtókart kell szerezni);
  • elgörbült a hajtókar.

2. A pedál nem forog rendesen a tengelyén:

  • a csapágy rosszul van beállítva
  • a csapágy tele van szennyezõdéssel,
  • törött golyó van a csapágyban

3. A bal oldali hajtókar nem viszi a láncot:

  • kilazult az ék valamelyik oldalon.

4. Leesik a lánc az elülsõ lánckerékrõl:

  • rosszul van beszabályozva, vagy elgörbült az elsõ váltó;
  • nyolcas van a lánckerékben (vissza kell hajlítani);
  • elgörbült a lánckerék egyik foga;
  • kilazult a lánckerék vagy a jobb oldali hajtókar, esetleg nagyon lötyög a hajtócsapágy;
  • nincs vonalban a racsni és a hajtómû (esetleg közgyûrût kell betenni a racsni mögé);
  • túl hosszú a lánc;
  • túl rövid a hátsó váltó láncfeszítõje ahhoz az áttételtartományhoz képest, amit át akarunk fogni (vagyis emiatt lötyög a lánc némelyik áttételnél);
  • a lánc elhasználódott.

5. A lánc hátul esik le:

  • rosszul vannak beszabályozva a hátsó váltó véghelyzetei;
  • elgörbült a racsni valamelyik foga;
  • félrekapott a racsni menete, amikor felcsavartuk (a racsni kóvályog, amikor a kerék forog);
  • ócska kerékagyat vettünk (a racsni kóvályog, amikor a kerék forog);
  • nem párhuzamos a láncfeszítõ a racsnival;
  • nincs vonalban a racsni és a hajtómû;
  • elferdült a váltó.

6. A lánc "szalajt" vagy ugrál a racsni fogain:

  • túl hosszú a lánc;
  • a hátsó váltó láncfeszítõjével van a baj (pl. eltört benne a rugó);
  • a lánc megnyúlt a használattól, és ezért nem illeszkedik a racsni fogaira (egy régi lánc akár negyed láncszemnyivel is hosszabb lehet, mint új korában volt);
  • az új lánc rosszul illeszkedik a régi racsni kopott fogaira (ki kell cserélni a racsnit is);
  • megszakadt a menet a hátsó agyon.

7. A kerékpár "örökhajtóst" játszik:

  • berozsdásodott, elkoszolódott a racsni belseje, esetleg száradó növényi olajjal volt legutóbb feltöltve (próbáljuk kiáztatni benzinnel, majd olajozzuk be);
  • egyéb hibája van a racsninak.

8. A váltók maguktól váltanak:

  • nincs rendesen megszorítva a váltókar súrlódását szabályozó csavar;
  • olajat csöpögtettünk a váltókarba, hogy "jobban mûködjön" (ki kell mosni az olajat benzinnel).

9. Nehezen, vagy egyáltalán nem lehet a szélsõ lánckerekekre váltani:

  • túl laza a kábel (ha a legnagyobbra nem megy);
  • túl feszes vagy szorul a kábel (ha a legkisebbre nem megy);
  • rosszul vannak beszabályozva a megfelelõ váltó véghelyzetállító csavarjai;
  • szennyezett, kenetlen a váltó.

10. A váltás általában véve nehézkes, akadozó vagy lehetetlen egyik vagy mindkét irányban:

  • túl szorosra van állítva a váltókar súrlódását szabályozó csavar;
  • szennyezett, rozsdás, szakadt, megtört vagy kiszõrösödött a kábel;
  • szennyezett, kenetlen a váltó;
  • eltört a váltót mozgató rugó.

Hasonló cikkeket találsz a Bringadoki oldalán.

Forrás: DR. Nagy Sándor oldala