IRÁNYMÉRÉS

A tájoló az irányok mérésével sokrétű feladat elvégzésére alkalmas. Számunkra azonban a legjelentősebb, hogy bármely vízszintes iránynak az az északi iránnyal bezárt szögét, az irányszöget mérjük meg.

IRÁNYMÉRÉS A TÉRKÉPEN

Ha a túrád során egy elágazáshoz érsz és nem vagy biztos abban, hogy itt kell-e fordulnod, vagy sem, ebben segít a térképről történő iránymérés. Ilyenkor ismerjük a térképen a lefordulás helyét, és ennek az irányszögét mérjük meg. Jelenlegi helyzetünkkel összehasonlítva kiderítjük, hogy az előttünk lévő elágazás az-e, amelyiken tovább szeretnénk menni.

1.  A vízszintesen tartott térképre tegyük úgy a tájolót, hogy irányéle a mérendő irányra mutasson.
2.  A térképre szorított tájoló szelencéjét addig forgassuk, míg annak északi iránya egybeesik a térkép északi irányával, ezáltal tájoltuk a térképet.
3. Ezután a tájolóval kezünkben addig forgunk, míg a mágnestű sötétebb vége be nem áll a szelence északi jelzése alá. Közben ne mozdítsuk el a beállított szelencét.
4. A tájoló irányéle (képzeletben meghosszabbítva) mutatja a térképen mért irányt. Azaz, hogy merre kell indulnunk. Ha az irány él az előttünk lévő kereszteződésbe mutat, akkor megtaláltuk a fordulás helyét, ha nem, akkor ez nem az a kereszteződés, ahol fordulni szeretnénk.

IRÁNYMÉRÉS A TEREPEN

Ebben az esetben tudjuk, hogy pontosan hol vagyunk. Az előttünk lévő táj egyes elemeit szeretnénk beazonosítani, hogy mik azok. (pl egy település, egy hegycsúcs stb.)

1. A tájoló irányvonalát a kiválasztott tereptárgyra irányítjuk.
2. A tájoló szelencéjét addig forgatjuk, míg az iránytű É-D iránya egybeesik a szelence É-D irányával.
3. Leolvassuk az irányszöget az É-D vonal és az irányél között.
4. A tájolót rátesszük a térképre úgy, hogy irányvonala álláspontunkra kerüljön.
5. Ezt követően addig forgatjuk a tájolót a térképen, míg a szelence É-D iránya egybeesik a térkép É-D irányával. A beállított szelencét ne mozdítsuk el, a tájolót forgassuk!)
6. Ha sikerült, akkor beazonosíthatjuk a kiválasztott tereptárgyat.

HELYMEGHATÁROZÁS

ELŐREMETSZÉS

Bármely tereppont helye könnyen megállapítható a térképen két ismert tereppontról végzett irányméréssel.

Vagyis:
Az előttünk látható terep egy jól felismerhető pontjáról (pl. templom, vadles, vadetető, kilátó ....) megmérjük a meghatározandó tereppont (pl egy erdei tűz )irány szögét és térképünkre berajzoljuk. A terep egy másik jól felismerhető pontjáról ugyanúgy meghatározzuk a célpont irányszögét és berajzoljuk a térképre. A két irányvonal metszéspontjában van a tereppont -esetünkben az erdőtűz- helye a térképen.

OLDALMETSZÉS

Ha valamilyen egyenes terepvonalon állunk -úton, nyiladékon, erdőszélen- pontos helyünk megállapítható egy oldalt látható és a térképen is azonosítható tereptárgy segítségével. A tájoló szelencéjének É-D irányát és a mágnestű É-D irányát fedésbe hozzuk. A tájolót ezután úgy tesszük a térképre, hogy irányéle az oldalt lévő tárgyra mutasson, és a szelence, valamint a térkép É-D iránya egybeessék. A tájoló irányéle, ill. meghosszabbítása metszi a terepvonalat, amelyiken állunk.

HÁTRAMETSZÉS

Ha álláspontunk teljesen ismeretlen, 3 (esetleg 2) jól azonosítható tereppontra van szükség. Mindegyik irányba irányszöget mérünk egymás után. A célpontra állítjuk a tájoló irányélét és a szelence forgatásával a szelence É-D irányát fedésbe hozzuk a mágnestű É-D irányával. Ezt követően a tájolót a térképre tesszük úgy, hogy irányéle a célpontra kerüljön és a szelence É-D iránya egybeessék a térkép É-D irányával.

A tájoló irányéle mentén az ismert pontból kiindulva egyenest húzunk. A három (esetleg kettő) egyenes metszéspontja lesz álláspontunk helye.