Az idei évben többször kerékpároztunk a Korponai-fennsíkon. Ez az útvonal jól bele illeszthető a Csalomjai pusztatemplom kerékpártúra útvonalába, amely áthalad Ipolynyéken és akár több egy napos kerékpártúrát is lehet a környékre tervezni a Tótgyarmaton lévő Ipoly Velo Vendégházat igénybe véve, ahogy ezt mi is tettük.

Ipolynyékről (Vinica) indultunk a mai kerékpártúrára. Szerettük volna felfedezni a Korponai fennsíkot, a lázak vidékét és a Csábrági várat.

Rövid bemelegítő után az útvonal kicsit bedurvult. A Korpinai-fennsíkra délről meredek emelkedőket legyőzve lehet fel jutni.

A fotós-hátra-hátra nézve csodás panorámában gyönyörködött.

 A combos, de csak 5 km hosszú emelkedő legyűrése után megérkeztünk Magasmajtényre (Hrušov). A település egyfajta központ a lázak között.

A falu kiérdemli a legmagyarabb tót település nevet. Amikor megszületett az 1938-as bécsi döntés és a felvidék déli része visszatért az anyaországhoz. Magasmajtény maradt Csehszlovákia része. Lakói ugyan izzig-vérig tótok, mégis tiltakoztak a döntés ellen és szerettek volna ismét Magyarország része lenni. Ezer éve oda tartoztak és jó volt ott nekik. Szóval mindenki így nézzen eme apró településre.

A Honti Parádé ezen az aranyos településen kerül megrendezésre 1996-tól augusztus közepén, és szinte a település minden lakója – minden udvar, utca, tanya és kultúrház részt vesz rajta. A színpadi műsorokon kívül az ősrégi mezőgazdasági munkákba is betekintést nyerhet a látogató az itteni hegyi tanyákon, valamint maga a látogató is bekapcsolódhat, és kipróbálhatja az olyan nem mindennapi tevékenységeket, mint a kaszálás, a gabonacséplés, a kenyérsütés vagy akár a faszénégetés.

 Magasmajtényt elhagyva megérkezünk a Korponai-fennsíkra. ez a rész is része a Honti Parádénak. Egy szín alatt tárolják a több mint száz éves gépeket.

 Kilátás a kápolnától. Kezdem elhinni a helyiek állítását, hogy innen látszik az augusztus 20-ai budapesti tűzijáték....

 Kicsit arrébb egy kilátó található. Nem gondoltam, hogy a kápolna gyönyörű kilátóhelye után ez többet tud mutatni. Tévedtem, többet tudott. Érdemes volt felmászni.

Öreg szörnyek: Egy régi traktor és egy orosz CK4 kombájn

Tavak az út szélén

 A visszautunk során a lázak között bringáztunk. Ezek elszórt házak, házcsoportok, ahova régen a környező községek lakói nyaranta kiköltöznek gazdálkodni, hogy aztán télen megint a védett faluba húzódjanak. A vidék eme szerkezetét a kilátóból készített kép tökéletesen szemlélteti.

 Egy kis tehén gazdaság

 Már elhagyva Magasmajtényt lefelé gurulunk a 18%-os lejtőn. Reggel fölfelé itt fotóztam Bélát akkor nem volt ilyen gyors és vidám.

Csábrág várának meghódítása

Az útvonal tervezésekor Csábrág várának bemutatása volt a célunk. A valóság azonban felülírta az elképzeléseinket. A várhoz vezető utolsó 3 km elhagyja az aszfaltot, sőt a kemény dózer utakat is. Komolyabb montis tudás kell a felfedezésére a trekking gumi üzemi 4 bar nyomáson a határait feszegette. Montival indulni el egy túrára, ahol a 40 km-ből 36 aszfalton vezet, viszont butaság. Ezért úgy döntöttünk kihagyjuk ezt a látványosságot a túra ajánlóból. Viszont a képeket nézegetve láthatjátok, hogy igen látványos a vár. Így jövőre felfűzzük egy kerékpártúrára, viszont az már valószínű a montisoknak fog kedvezni...

 Csábrág vára

A vár alatt a völgyben egy romos kápolna is található. A homlokzatán a latin szövegen belül jól olvasható a Kohári család neve.

• Túra hossza: 24 km
• Túra nehézsége: Közepes
• Túra terepe: Dombvidék
• Szint: +685 m,-518 m
• Átlagos meredekség: 5.1 %