A szállodától első állomásunk Keszthely főtere volt. A várost Alsópáhok felé hagytuk el, ez a néhány kilométer volt utunk legforgalmasabb része. Jó lenne, ha lenne egy alternatív megoldás, mert ez a rész sok kezdő, nem rutinos kerékpárost megrémíthet, ami balesetet okozhat.

Gróf úr egy szobor társaságában

Páhokról Sármelléken át Zalavárra tekertünk. Menet közben a zalai táj csodálatos semmivel össze nem téveszthető látványában volt részünk, amelyet az égszín kék ég változatos felhői festettek meg - fotósaink nem kis örömére. Egyedül a sármelléki reptér szétvert, csendes magányában pusztuló szovjet katonai lakások nyomták el a táj varázsát. -Miért nem tudják ezeket hasznosítani? Vagy bontsák le!

Ezen az úton TILOS kerékpározni! Ellentétek a nemzetiparkkal sajnos élesek, az indokok érthetetlenek.

Zalaváron átkerekezve Zalaszabar felé vettük az utunkat, a Kis-Balaton bemutató házhoz. Megérkezve közel félórát nézelődtünk, hisz van itt látnivaló bőven, mint például az előbb említett bemutató ház, egy székesegyház romjai, Cirill-Metód emlékoszlop, Milleniumi emlékmű Makovecz stílusban, az egykori zalavár romjai, Szent István kápolna.

Újjáépített kápolna a bemutatóháznál

Utunk innen a Kis-Balaton nyílt vízű tározójának partján, a kerékpárúton vezetett a madárlesig. Ezt könnyű felismerni, mivel három faboglyára hasonlít. Itt élőhely rekonstrukciót hajtottak korábban végre, így a les ablakán kitekintve az ősi mocsaras táj látványa fogadja az érdeklődőt.

Madárfigyelő

Tovább tekerve kijutottunk a főútra, ahonnan a Kányavári-szegre bicajoztunk, ahol kényelmesen megebédeltünk. Túravezetőnk és egyben vendéglátónk Tar Laci sajnos ennek nem tudott felhőtlenül örülni, mivel pörkölt félére számított, kollégái viszont sülteket és francia salátát hoztak.

Túrázgatunk

Következő megállónk a kápolnapusztai Bivaly Rezervátum volt. A létesítmény területén némi útdíj fejében át lehet kerékpározni. Ezért nem érdemes sajnálni a pénzt, mivel a díj a rezervátum meglátogatását is tartalmazza. Családoknak, de bárkinek felejthetetlen élmény lehet a bivalyok megsimogatása, valamint az egyéb állatfajok látványa. Itt egy órát, sőt többet is el lehet tölteni nézelődéssel.

Bivaly gyerek

A következő szakasz volt az, amit sokunk nagyon várt: út a bereken át. Immáron murvás úton, a vasút mellett haladva, kevesek által használt úton haladtunk Vörsig. Útközben Sávoly vasútállomása mellett is elhaladtunk. Ez az az állomás, amely létezik ugyan, de vonat már csak nagy ritkán áll meg. Az állomás után balra, néhány elhagyatott ház található, amelyeket lassan kezd benőni a növényzet. Érdemes megnézni őket, mivel nem szemét hegyet talál benne az érdeklődő. Az utat egyébként mintha vonalzóval rajzolták, nyíl egyenes. Ha nem a berek nádivilágában vezetne egyhangú lenne, amelyet csak egy defekt tesz érdekesebbé.

Útjelző (titkos fejlesztés)

Vörsről Battyánpusztára bringáztunk, amely határában található Csillagvár, ami igazából nem is vár , „csak” egy régi gazdasági épület, amely a középkort hozza vissza panoptikum jellegű berendezésével. Nagyon szép baba múzeum működik a padlásán, ahol különböző korok ruháiba bujtatott babák találhatóak a török basától az első világháborús katonaruháig sok-sok öltözetet bemutatnak be. A pince viszont stílus váltás, nem is értettük, hogy mit keres ott az a sok-sok plüss állat. (Nekem kicsit csalódás volt.)

Panoptikum

A Csillagvár terültén található egy 200 éves fogadó, amely berendezéseiben is teljes mértékben a múltat idézi. Igazi gyöngyszeme a vidéknek, senki ne hagyja ki!

A vacsora hangulata biztosított ilyen helyen

Hangulatos helyen egy fantasztikus vacsora. Kell ennél több? Nekünk se kellett. Rengeteg élménnyel gazdagodva értünk vissza Keszthelyre a Helikon szállóba.

Rengeteg jó fotó készült a túrán a válogatást ITT megtekintheted!