Ebben a részben a Sirály újra felébred.
Eljött a nagy nap, amit annyira vártam, az összeszerelés. El sem hiszem, hogy már ez következik, de hát ebben már semmi sem gátol. Az alkatrészeket megtisztítottam, a hiányzó dolgokat beszereztem, minden megvan ahhoz, hogy a Sirály újra szülessen.
Neki kezdek
Első lépésként a villára felraktam a krómozott válldíszt, valamint a kormánycsapágy csészéket behelyeztem a vázba. A csészékhez nem kell a prés szerszám, kézzel szépen behelyezhetők. Zsírozás, golyós-kosarak behelyezése, majd a villa vázba szerelése következett.
Ezután egy érdekes munka jött. A világítás vezetékének a vázba helyezése. Egy vékony hajlékony drót segítségével sikerült ezt megoldani. Könnyebben ment, mint gondoltam. Fehér vezetéket választottam, hogy jól harmonizáljon a fehér bowden házzal és a sárvédőkkel.
Nyergen túl. Azaz a kerékpár hátsó részének szerelése.
Miután felszereltem a vázra a váltót, a sárvédőt erősítettem fel a helyére. Jól mutatott. Logikus lépésként a lámpa következett, amelyet a sárvédőre kell szerelni. Ha már felkerült a lámpa test, be is kötöttem a vezetéket a foglalatba, hogy ne lógjon a drót ott össze-vissza. A fék vázra szerelése után egy időre elbúcsúztam a bringa hátsó részétől.
Nyergen innen. Azaz mi nyereg előtti vidék építése
Nézünk szét az villa környékén! A lámpa a sárvédő a fék tengelyével rögzül, így egy csavar felhelyezésével szinte kész is lettem, az első rész szerelvényezésével. Már csak a sárvédők pálcáit kellett felcsavarozni az villa erre kiképzett furataiba. Ezután le is került a kerékpár az asztalról a földre.
Lábára, akarom mondani kerekére áll a kerékpár
Következő lépés a hátsó, majd az első kerekek beszerelése volt. Ezután a Csepel már megállt a saját lábán. Szó szerint, hiszen ez a típus rendelkezik oldal támasszal. Következő a kormányfej, majd a kormány volt, amit a villába raktam. Miután a nyereg is a helyére került kezdett újból bicikli formát ölteni a harminc éves masina.
Kicsit megcsodáltuk és körbe fotóztuk a gépet. Igen tetszetős. Szép lesz, ha kész lesz, de az még kicsit odébb volt.
A középcsapágy összeszerelése következett a csészéket bezsíroztam, majd vadonatúj golyókkal telepakoltam. Fedésnek még zsírt tettem, rögzítve így azokat a véletlen kiesés ellen. Előbb a hajtómű felőli csészét rögzítettem, majd bedugtam a hajtómű tengelyt, végül a másik oldalt csavartam be. Végül az egészet az ellenanyával kontráztam le. A hajtókarok és rögzítőékeik szerelése után a pedálok is a helyükre kerültek.
Egyebek
Ezután az apróbb alkatrészeket szereltem fel. A kormányra felkerültek a fékkarok, alsó csőre a váltókar, majd a gyönyörű bowden vezetőket is felcsavaroztam.
A lánc felszerelése után, a generátort szereltem fel a konzoljára, majd a világítás vezetékeit bekötöttem. Csodák-csodája a az izzók a próba során azonnal világítottak.
A kormány bandázsozása izgalmas művelet volt, mivel ilyet még sosem csináltam. Elsőre egész jól ment, pedig féltem, hogy mehetek új bandázst venni. Bekötöttem az első és a hátsó féket. Ez már rutinosan ment. A váltó sem okozott különösebb gondot, ráadásul állítgatni se nagyon kell, mivel a váltó nem pozicionált, csak arra kellett figyelni, hogy a végszabályzók beállítása akadályozza meg a lánc leesését.
Kész a Sirály! Beállítottam a fékeket és a váltót, aztán lehetett indulni a próbakörre. Hogy menet közben hogy viselkedett a harminc éves technika? Erről majd mesélek legközelebb.
További fotók itt!
Kapcsolódó cikkek: