A defekt elkerülésének legjobb formája ha szögre akasztod a bringát, és gyalog jársz. Az eredmény 100%-os. Mi van azonban, ha ez a megoldás neked nem felel meg? Ebben az esetben bizony fel kell készülni a defektre, vagy ami jobb, a defekt megelőzésére. Ennek egyik legjobb megoldása az, ha defektgátló folyadékot töltesz a belsődbe.

A defektgátló folyadék (minő meglepő) az autóipar szüleménye. Az első folyadék úgy tömítette a lyukat, hogy a belsőből kiáramló levegő gyorsan kötő ragasztóanyagot juttatott a sérülés helyére, ami szépen betapasztotta azt. A rendszer működési elve ma is ugyan ez, bár azóta sokat fejlődött a rendszer.

Ma a kerékpároknál a belső nélküli (ma már szinte 100%-ban használt tubless ready) rendszerek ezen folyadékok nélkül nem is működnek.

A defektgátló folyadékoknak két típusa van. A géles és a polimer alapú defektgátló folyadék.

A defektgátló gél (a takony) sűrű állagú, nem túl folyós anyag. Állaga azért zselészerű, mert nagy mennyiségű mikroszál van benne. Defekt esetén a szálak egymáshoz kapcsolódva eltömítik a lyukat és megszüntetik a légnyomás-vesztést, majd megszilárdulnak (kiszáradnak). Ezt a típust a tömlős kerekekhez lehet használni.

Előnye:

• Nagyon hatékonyan tömít.
• A durvább cuccok 3-4 (7) mm-es lyukat is el tudnak tömíteni.
• Kevesebbszer kell utántölteni.
• Olcsóbb a polimer alapú defektgátló folyadéktól.

Hátránya:

• Nehéz. Nagyobb kerekekbe 100-150 grammot is bele kell tölteni kerekenként.
• Télen, nagy hidegben, a folyadék vivőanyag miatt hajlamos dermedni, ilyenkor lassabban oszlik el a belső gumi felületén.
• A kerék a lassú terülés miatt üt.
• Eltömítheti a szelepet.

Polimer alapú defektgátló folyadék (a tej) egy jól folyó tejszerű oldat, mely félig oldott gumi szemcséket, részecskéket tartalmaz.

Előnye:

• Viszonylag kevés kell belőle, ezért könnyű megoldás.
• Hatékonyan és gyorsan működik.
• Jól terül, nem üt tőle a kerék.

Hátránya:

• Rendszeresen pótolni kell (3-6 havonta) a hatékony biztos védelemhez
• Drágább a gél alapú folyadéktól

Érdemes tudni, hogy a belső nélküli rendszerek porózusságuk miatt jobban vesztenek nyomást, mint a tömlős rendszerek. Gyakrabban kell őket utántölteni, a defektgátló folyadékoknál megadott utántöltési idő elsősorban a tömlő nélküli rendszerek utántöltésére igaz.

A belsős rendszerek zárt rendszerek (pl. a Schwalbe belsőket akár 30 napig sem kell újra fújni olyan jól tartják a nyomást), így defektgátló folyadék, a szokásos kb. fél év helyett akár 2 évig is használható.

Mindkét rendszer jól működik, alapvető különbség, hogy a gélesből több kell a kerékbe így nehezebb. Állagánál fogva lassabban terül szét a belsőben így kicsit üt tőle a kerék, 0 fok alatt nem szeret dolgozni. A gyártói ajánlások szerint nagyobb lyukat tud tömíteni. Illetve a tejestől olcsóbb.

A folyadék használata pofon egyszerű a gyártó által ajánlott, kerékméretednek megfelelő mennyiségű folyadékot töltsd bele a külsődbe (tubeless rendszernél), vagy a belsődbe a szelepen keresztül. Belsőbe töltés egy speciális szerszámot igényel, amellyel ki tudod venni a szelepmagot a szelepből. (A legtöbb esetben ezt mellékelik a folyadékhoz.) Presta szelepes belsőknél ez sajnos az olcsóknál nem működik, mivel nem kivehető a szelep mag. Ez ott tapasztalatom szerint, csak a Schwalbe és Continental termékeinél működik.

Mindenképp javaslom a defektgátló folyadékok használatát, amelyek segítségével a túra közbeni defekt szerelés szinte teljesen megszűnik.

+1 Tipp
Legyen a szerszámos csomagodban egy szelep kiszedő szerszám és két szelepmagod arra az esetre ha a folyadék eltömítené szelepedet.