A Scott 1993-ban kijött egy egyedi felfüggesztésű, acélvázas kerékpárral. Két forgáspontja volt -és ami érdekes-, az alsót a középcsapágy ház köré szerkesztették a mérnökök. Az általuk fejlesztett rendszer azonban zsákutca volt. Ennek oka, hogy valószínűleg a rúgóút hosszát nem tudták tovább növelni. Ami "93-ban még elég volt, sőt DH kerékpárként forgalmazták, az "95-re már olyan kevésnek bizonyult, le is álltak a gyártásával.

A technika fejlődését jól mutatja a teleszkópja is. 1991-ben Ruthie Matthes világbajnok lett a Ritchey csapatból ezzel a villával, és 1994 volt az utolsó év, amikor ezeket még kerékpárba szerelték.

A kerékpár maga véleményem szerint nagyon csúnya. Emlékszem anno Karlovitz Kristóf Hegyigép című könyvében találkoztam vele először. Már akkor is csúnyának találtam, de még is mozgatta a fantáziámat, és a könyv szinte magától nyílott azon az oldalon.

A bringával tavaly akadtam össze újra, amikor fel tűnt a Facebookon az Ősmontisok Adok-Veszek csoportjában. Az a gép gyönyörű állapotban volt, ennek megfelelő magas árával. Akkor más projekten dolgoztam, így könnyen elengedtem.

Az idén ott, szintén feltűnt egy váz szett. A képek alapján nagyon csúnya volt. Ezt a vakuval készített képek még élesebbé tették. Az ára viszont több, mint baráti volt, egy barátom azonnal lecsapott rá. Szóvá is tettem neki nem tetszésemet, de nagyvonalúan csak annyit mondott, hogy ha kell vihetem.

Két hétig nézegettem a fenti képeket és gyakorlatilag le is beszéltem magamat róla, mivel a képek nem voltak túl bizalomgerjesztőek. Amikor viszont élőben megláttam, nem tudtam ellenállni a lehetőségnek. Pláne, hogy fizethettem érte cserealkatrészekkel is.

Szóval, hozzá jutottam egy váz szetthez, amelyen a festés ép, viszont az azt borító lakk potyogott róla. A teleszkóp berothadt valahol az alsó ponton körül. Leültem mellé, és csak nézegettem. Éreztem valami bizsergést, amely azt mondta, hogy ebből még akár lehet is valami. (Bár a körülmények nem ezt mutatták. Én bíztam benne, mivel a váz acélból készült.) Gondosan körbe fotóztam, és irány a számítógép elé, hogy beazonosíthassam.

Íme a gépem fénykorában.

Egy óra múlva meg is voltam. A birtokomba egy 1994-es Scott Unitrack FS-R váza került, amely Shimano LX családot viselte magán, Vetta nyereggel és Scott Skorpió kormánnyal. A cél tehát adott volt. Katalógus hű bringát építeni, ha a váz megmentésre érdemes.

Első körben A vázat vizsgáltam meg. Horpadva, törve nem volt, csak egy kis kovácsolást igényelt, mert valaki csúnyán elbánt a nyereg vázcsővel. Valószínűleg nem a berohadt nyeregcső szakszerű kiszerelését mutatta be.

Ezután a teleszkópot szedtem szét. Nem volt egyszerű, de az emberi találékonyság határtalan.(Bocs kicsit fényezem magam.) Mivel meg sem mozdult, a legkíméletesebb módon húztam szét. Hogy mi volt benne? Némi beszáradt zsír, ami erősebben fogott mint a ragasztó.

A látszat ellenére a legkíméletesebb szétszedési mód.

Ez mi ez? A válasz: Elasztomer (volt)

Kész a villa

A láb lejött, de a becsúszószárba cél szerszám nélkül nem tudtam bejutni. Elsőre a Duna Kerékpár csapata segített ki, majd Hunor gyártott nekem célszerszámot. (Köszönöm!) Ami ott fogadott az több mint meglepő volt. Az alábbi fotó, a benne lévő elasztomert mutatja, amikor már az nem volt az. Szerencsére ma már újak beszerzése nem akadály. A villa karbantartása után szépen elkezdett mozogni. Így már megérte komolyan venni a kicsikét.

Az alkatrészek beszerzése viszonylag könnyen ment, hála egy donor bringának (Scott Atacama), amely ugyanabból az évből származott és meg voltak rajta a kívánt elemek.

Zsírtalanítás alatt.

Kicsit szét kellett szedni a fékváltókarokat.

Minden tiszta, és tökéletesen működik.

Mi is hiányzott még? Egy stücni, mivel az Atacama menetes kormánycsapággyal rendelkezett, az Unitrack FS-R pedig A-head settel. Egy nyereg, mert a donoron nem volt. Ezenkívül kormánycsapágy, külső gumi kellett. Nem is álltam olyan rosszul. Sikerült a rávaló Vettát (ugyan kicsit szakadtan) egy tábla csokiért meg vennem, stücnim, kormánycsapágyam volt otthon. Gumit meg könnyű volt keríteni.

Még a nyereg keresése zajlott szét kaptam a donort, és rendbe raktam az 1994-es Shimano LX szettet. (Volt vele egy kis meló.)

Miután minden meglett, végre neki kezdhettem a bringa építésnek. Nem tudom elégszer kihangsúlyozni, hogy számomra nincs megnyugtatóbb és szebb munka, mint egy kerékpár összerakása. Főleg, ha tiszta alkatrészekkel dolgozhatok.

Építsünk

Alakul

A markolat feltétele nem 5 perc meló volt...

Miután kész lett egy meglepetés fogadott: A gép hátulja nem igazán működött. -no nem ez volt a meglepetés- és sajnos nem lehetett szétszedni, mivel az erre szolgáló csavar csak körbe-körbe forgott. A gond az volt, hogy nem láttam bele, nem tudtam hogy lehet össze rakva. Lehet, hogy a csavar kifúrása után végleg tönkre teszem a vázat. Ez a probléma több álmatlan éjszakát okozott, mivel sehol sem találtam az Unitrack FS-R hátsójának szétszedéséről leírást, vagy fotót.

A problémám itt kezdődött

Egy célszerszám csodákra képes

Na mi van belül?

Végül megvilágosodtam. Valószínűnek tartottam, hogy hátul a Scott teleszkóp egy lába van beépítve. Így utólag ez már nem hangzik túl vészesnek, de akkor, ott ez egy nagy probléma volt. Szerencsére igazam lett, így a bringa hátulját is sikerült működőképessé tennem.

Hogy mi lett az eredmény? Szerintem az alábbi képek magukért beszélnek.

Na milyen lett?

Aki ezt a képet "érti" igazi magyar ősmontis