S az első időszakban -akármilyen rövid útról is volt szó- soha, de soha nem indultam el legalább egy vázlatos terv nélkül. Már ekkor hetedikes-nyolcadikos tanulóként megfogalmazódott bennem egy különös vágy: -körbe szeretném tekerni Magyarországot. Nem, nem Föld körüli útról, Európát, Afrikát, esetleg Dél-Amerikát átszelő egzotikus kerekezésekről álmodtam. Valahogy mindig megmaradtam a realitások talaján.

Akár kerekezésről, akár gyalogtúrázásról is van szó, elmondhatom, hogy végigjártam a szamárlétrát és nem hagytam ki egy fokot sem. Az országos túra ekkor persze még nagyon távolinak tűnt. Bár úgy éreztem, hogy fizikailag készen állok rá, s a túratervet is el tudtam készíteni, ez még önmagában nagyon kevés volt. Hiszen 13-14 évesen szüleim hallani sem akartak róla, hogy egy több, mint ezer kilométeres túrára adjam a fejemet, s emellett még társam sem volt, akivel egyáltalán el tudtam volna indulni egy ekkora útra.

De nagyon elszánt voltam, 1998 nyarán, húszéves koromban valóra vált életem első igazi nagy kerékpártúrája, melyet azóta már sok-sok kaland követett.

Kerékpárral Magyarországon 1998

1. nap Budapest (Déli-pu.)-Mátrafüred-Sástó

Az 5.40-es gyorssal utaztunk Budapestig. A főváros Déli-pályaudvarán aztán felszerelkeztünk, s elsőként a Budai vár "meghódítására" indultunk.

Az indulás pillanatai 1. nap

Fenn a Halászbástyánál Angel jól elbeszélgetett egy kanadai biciklitúrás csávóval. A nézelődés után a Margit hídon keresztül átkeltünk Pestre.

Egy Mezőbank fiók keresésével töltöttük időnket a forróságban és a nagy forgalomban. Nagy nehezen meglett, így pénzügyileg biztosítva voltunk a 2 hétre.

Eztán még egy kicsit kanyarogtunk, még egy-két aluljárón átmentünk, majd nagy nehezen sikerült elhagynunk a Fővárost. Mivel ebédet a nagy hőség miatt nem igazán tudtam enni, hamar kimerültem.

Gödöllőn a rövid pihenőt fagyizással kötöttük össze. Megálltunk Aszódon és Hatvanban is egy kicsit.

Elértük a Mátrát 1. nap

Gyöngyösön, ahol vacsorát vásároltunk, már nagyon fáradt voltam. Csak Angelen múlt, hogy felszenvedtem magam Mátrafüredre, s este 1/2 9-kor szinte "beestem" az magasan fekvő Sástó-Kempingbe. Szállást foglaltunk, felállítottuk a sátrat, zuhanyoztunk, s én már aludtam is. Ez volt eddig a legkimerítőbb napom két keréken!

Táv: 112,56 km

Menetidő: 16 óra 03 perc

Átlagsebesség: 7,01 km/h

Max. seb.: 51,0 km/h (Gödöllői-dombság)

2. nap Mátrafüred-Sástó-Eger-Almár

Tegnapi fáradalmaimat részben kipihenve 1/2 9-kor keltünk. Reggeliztünk, majd felmentünk a kilátóra. Félelmetes volt az magas fémkilátó, s a kilátás is.

10 óra körül indultunk útnak. Ma is irtó meleg napnak néztünk elébe. Mátraházáig egy huzamban feltekertünk. Egy kútnál "zuhanyoztunk" , ittunk majd irány a Kékes! A meredek emelkedőre csak többszöri elrugaszkodásra sikerült feljutnom. Fent a csúcson felmentünk a TV-toronyba is. A kilátást a párás meleg levegő nagyban rontotta. Képeslapokat postáztunk, majd kezdetét vette a száguldás egészen Parádig.

Itt megebédeltünk (lekváros kenyeret ettünk a túra hivatalosnak mondható eledelét) és Recsken át Sirokra hajtottunk. A délutáni hőségben kemény feladatnak bizonyult a vár "bevétele", de felérvén jókora élménnyel lettünk gazdagabbak. A katakombarendszer és a kilátás még külön-külön is csodás volt.

A siroki vár ormán

Sirok után Egerbaktáig 3 kemény emelkedőn kellett túltenni magunkat. A faluban rövidet pihentünk, energiát pótoltunk, majd még egypár emelkedő megmászása után begurultunk Eger városába. A Dobó-téren telepedtünk le, ahol egy rézfúvós együttes modern darabokkal szórakoztatta alkalmi közönségét. Beszereztük a vacsinak valót, megnéztük még a minaretet, a várat (kívülről) és a dómot is, majd kb. 1/2 7-kor észak felé hagytuk el a várost.

Eger külső területén Almáron találtunk alkalmi táborhelyet az Eger patak mentén. Krumplit és kukoricát sütöttünk, este pedig a patakban fürödtünk (mosdás). Nagy buli volt!

Táv: ,61 km

Menetidő: 8 óra 00 perc

Átlagsebesség: 9,45 km/h

Max. seb.: 56,5 (Mátraháza)

3. nap Eger-Almár- Miskolc-Szirma

Hajnalban óriási vihar tombolt. Első megállónk Szarvaskő volt, ahol reggeliztünk (morcos boltos néni). Ezután Szilvásváradig szembeszél, és egy-két kisebb emelkedő nehezítette utunkat.

Itt ebédet vásároltunk, majd behajtottunk a gépkocsiforgalom elől elzárt Szalaljka-völgybe. Rengeteg túristával találkoztunk. A Szikla-forrás, Fátyol-vízesés és a Szalajka-forrás megtekintése után gyalog felmásztunk az Istállós-kői (Ősember)-barlanghoz is. A csodálatos Szalajka-völgy után emelkedő következett festői környezetben. A szerpentines út egyik kanyarulatában gyönyörködtünk a kilátásban, majd kicsivel később gyalog a 756-m tengerszint feletti magasságú Gerennavár meghódítására indultunk.

Innen is jó kilátás nyílt. Pár km múlva elértük a Bükk-fennsík kezdetét jelző Olasz-kaput. Maga a fennsík leírhatatlanul szép volt víznyelőivel, dolináival, érdekes növényzetével.

Du. 1/2 3-kor értünk a Jávor-kúthoz, ahol ettünk és frissítettük magunkat a különösen friss tiszta és bővízű bükki forrás vizével. Majd kezdetét vette a száguldás. A hajtűkanyarok közt Angel hátsója defektet kapott, de fél óra alatt sikeresen beragasztottuk a gumit.

Kevéssel 4 óra után érkeztünk Lillafüredre. A nagyobb barlangok (Szt. István, Anna) már nem fogadtak látogatókat, így be kellett érnünk Mo. legnagyobb vízesésének és a Szeleta-barlangnak látványával. Innen fentről a kilátás is magával ragadó volt.

Legurultunk Miskolc városára, végigtekertünk a hosszú sugárúton, majd a főutcán, ahol végig üldözött minket a villamos. A nem hivatalos versenyt a Tiszai-pályaudvarig egyébként mi nyertük.

A Szirmára kivezető úton a kajás szatyrunk szétszakadt, s vacsoránkat úgy kellett összeszedni az útról (már ami menthető volt belőle, és amit megtaláltunk). A kefír szétdurrant, egy konzerv pedig elveszett az árokban. Miskolc-Szirmán Angelék egyik rokonánál aludtunk egy félkonfortos házban, akik egyébként nagyon kedvesek voltak.

Táv: 82,27 km

Menetidő: 9 óra 34 perc

Átlagsebesség: 8,60 km/h

Max. seb.: 50,5 km/h (Hámor)

4. nap Miskolc-Szirma - Tokaj

Reggel Szirmán reggeliztünk, majd Kistokajnak vettük az irányt (Mo. talán legpoénosabb falva), ahol bakim miatt plusz km-ekre kényszerültünk.

Az erős északi szél miatt Szerencs felé vettük az irányt, hogy majd az utolsó szakasz könnyebb legyen.

Szerencsen a csokigyár mintaboltjában "mintát vettünk", majd az állomáson ebédeltünk. Délután kb. 2-re már Tokajban voltunk, s a fodrászat meglátogatása után a délután hátralevő részét strandolással töltöttük.

Este tejbedara volt a vacsi (bográcsból), majd gyalogos városnézés zárta a programot (vasúti hídon keresztül).

Táv: 84,57 km

Menetidő: 5 óra 37 perc

Átlagsebesség: 15,07 km/h

Max. seb.: 36,5 km/h

A következő részben Csongrádig jutunk el.

Kapcsolódó cikkek:
Egy bringás naplója: Kerékpárral Magyarországon 2. rész
Egy bringás naplója: Kerékpárral Magyarországon 3. rész