Iránytű, tájoló. Sokaknak ez azonos fogalom, pedig nem. Az első egy szelencében szabadon feltámasztott mágnestű, melynek sötétebb színű vége a mágnes északi irányba mutat. A szelencében a tű alatt a fő- és mellékvilágtájak ábrázolása látható. Az utóbbi is egy szelencében szabadon feltámasztott mágnestű, de a szelence forgatható, s ezáltal irányszöget is tudunk mérni. Mondhatjuk azt is, hogy a tájoló az iránytű továbbfejlesztett változata, amely nem csak az északi irány mutatására, hanem tájékozódásra, hely/helyzet meghatározásra is alkalmas.

A tájoló ismertetésénél elhangzott egy fogalom, amely a tájékozódás szempontjából a legfontosabb. Ez az irányszög, amely valamely iránynak az északi iránnyal bezárt szöge.

A laptájoló

A tájoló megismeréséhez, először tekintsük át annak főbb részeit

1. Mágnestű
Keskeny, mágnesezett lemezcsík, amely egy acélcsúcson támaszkodva szabadon foroghat, és mágneses tulajdonságánál fogva a Föld mágneses erőterének hatására beáll az erőtér pólusainak Észak-Déli irányába. A tű É-i végét rendszerint fluoreszkáló festékkel vonják be, amely éjjel világít.

2. Szelence
Átlátszó anyagból készült, légmentesen zárt dob, melynek skálabeosztása lehetővé teszi irányok mérését. A szelence számozása a különböző típusoknál más és más: 360 vagy 400 fok (lásd Bézard tájoló.) A szelence átlátszó fenék-, ill. fedőlapján levő irányvonalak mérés közben megkönnyítik az észak-déli irány párhuzamosítását a térképen.

3. Alaplap
Egy téglalap alakú, átlátszó (műanyag) lap, amelynek középvonalába az irányvonalat belegravírozták. Az alaplap két hosszabb oldala - irányéle - párhuzamos az irányvonallal és egymással, így az irányok mérésénél a középvonalon áthúzódó irányvonal helyett is könnyen alkalmazhatók.

Az alaplapon található még néhány kiegészítő rész. A beépített nagyító megkönnyíti az apróbb térképjelek és a sűrűbb térképrészletek olvasását.

A laptájoló alaplapjának elején levő rövidebb oldalon mm-beosztás teszi lehetőé a térképen történő távolságméréseket. Ugyancsak a gyors távolságmérését segíti a hosszabb oldalra vésett aránymérték is (általában 1:50 000 illetve 1:25 000). Ezzel csak egy probléma van: a turista térképek méretaránya 1:40 000...

A térkép tájolása tájolóval

1. A tájoló forgatható szelencéjét úgy kell beállítani, hogy a szelence É-D iránya egybeessék a tájoló irányvonalával.

2. A tájolót úgy kell a térképre tenni, hogy irányvonala (s ez egyben É-D vonala) egybeessék a térkép É-D vonalával.

3. A vízszintesen tartott térképen a tájolóval addig kell forogni, míg a mágnestű É-D iránya egybeesik a térkép és a tájoló egyeztetett É-D irányával.

Az iránymérés

A tájoló az irányok mérésével sokrétű feladat elvégzésére alkalmas. Számunkra azonban a legjelentősebb, hogy bármely vízszintes iránynak az az északi iránnyal bezárt szögét, az irányszöget mérjük meg.

Iránymérés a térképen

Ha a túrád során egy elágazáshoz érsz és nem vagy biztos abban, hogy itt kell-e fordulnod, vagy sem, ebben segít a térképről történő iránymérés. Ilyenkor ismerjük a térképen a lefordulás helyét, és ennek az irányszögét mérjük meg. Jelenlegi helyzetünkkel összehasonlítva kiderítjük, hogy az előttünk lévő elágazás az-e, amelyiken tovább szeretnénk menni.

1.  A vízszintesen tartott térképre tegyük úgy a tájolót, hogy irányéle a mérendő irányra mutasson.
2.  A térképre szorított tájoló szelencéjét addig forgassuk, míg annak északi iránya egybeesik a térkép északi irányával, ezáltal tájoltuk a térképet.
3. Ezután a tájolóval kezünkben addig forgunk, míg a mágnestű sötétebb vége be nem áll a szelence északi jelzése alá. Közben ne mozdítsuk el a beállított szelencét.
4. A tájoló irányéle (képzeletben meghosszabbítva) mutatja a térképen mért irányt. Azaz, hogy merre kell indulnunk. Ha az irány él az előttünk lévő kereszteződésbe mutat, akkor megtaláltuk a fordulás helyét, ha nem, akkor ez nem az a kereszteződés, ahol fordulni szeretnénk.

Iránymérés a terepen

Ebben az esetben tudjuk, hogy pontosan hol vagyunk. Az előttünk lévő táj egyes elemeit szeretnénk beazonosítani, hogy mik azok. (pl egy település, egy hegycsúcs stb.)

1. A tájoló irányvonalát a kiválasztott tereptárgyra irányítjuk.
2. A tájoló szelencéjét addig forgatjuk, míg az iránytű É-D iránya egybeesik a szelence É-D irányával.
3. Leolvassuk az irányszöget az É-D vonal és az irányél között.
4. A tájolót rátesszük a térképre úgy, hogy irányvonala álláspontunkra kerüljön.
5. Ezt követően addig forgatjuk a tájolót a térképen, míg a szelence É-D iránya egybeesik a térkép É-D irányával. A beállított szelencét ne mozdítsuk el, a tájolót forgassuk!)
6. Ha sikerült, akkor beazonosíthatjuk a kiválasztott tereptárgyat.

Helymeghatározás

Előremetszés

Bármely tereppont helye könnyen megállapítható a térképen két ismert tereppontról végzett irányméréssel.

Vagyis:
Az előttünk látható terep egy jól felismerhető pontjáról (pl. templom, vadles, vadetető, kilátó ....) megmérjük a meghatározandó tereppont (pl egy erdei tűz )irány szögét és térképünkre berajzoljuk. A terep egy másik jól felismerhető pontjáról ugyanúgy meghatározzuk a célpont irányszögét és berajzoljuk a térképre. A két irányvonal metszéspontjában van a tereppont -esetünkben az erdőtűz- helye a térképen.

Oldalmetszés

Ha valamilyen egyenes terepvonalon állunk -úton, nyiladékon, erdőszélen- pontos helyünk megállapítható egy oldalt látható és a térképen is azonosítható tereptárgy segítségével. A tájoló szelencéjének É-D irányát és a mágnestű É-D irányát fedésbe hozzuk. A tájolót ezután úgy tesszük a térképre, hogy irányéle az oldalt lévő tárgyra mutasson, és a szelence, valamint a térkép É-D iránya egybeessék. A tájoló irányéle, ill. meghosszabbítása metszi a terepvonalat, amelyiken állunk.

Hátrametszés

Ha álláspontunk teljesen ismeretlen, 3 (esetleg 2) jól azonosítható tereppontra van szükség. Mindegyik irányba irányszöget mérünk egymás után. A célpontra állítjuk a tájoló irányélét és a szelence forgatásával a szelence É-D irányát fedésbe hozzuk a mágnestű É-D irányával. Ezt követően a tájolót a térképre tesszük úgy, hogy irányéle a célpontra kerüljön és a szelence É-D iránya egybeessék a térkép É-D irányával.

A tájoló irányéle mentén az ismert pontból kiindulva egyenest húzunk. A három (esetleg kettő) egyenes metszéspontja lesz álláspontunk helye.

Remélem sikerült bevezetni téged a tájolás világába. A következő részben a digitális térképekkel fogunk foglalkozni.