Ezen a csodás napsütéses hétvégén bejártam a túraajánlónkban található Budai-hegység MTB kerékpáros körtúrát. Az útvonal nagyon változatos, és nem is mondanám könnyű útvonalnak. Egyben elnyomva közepesnél nehezebb, vagy nehéznek nevezném. Szerencsére a túrát teljesítők több helyen tudják rövidíteni, ha úgy hozza a szükség. Mind MTB, mind gravel kerékpárral teljesíthető. Sőt ha ügyes vagy egy cross trekking bringával is bátran nekivághatsz. A túra végig legálisan kerékpározható.

Indulás stílusosan a 0-ás km kőtől.

Át a városon a Hűvösvölgy felé.

Még mindig Hűvösvölgy felé, de végre már erdei utakon.

Mi is a címe annak az újra felkapott Korda György dalnak? Pont ott vagyok.

Buda szélén a kék bringás ösvényen.

Meglepődtem volna, ha nem botlok bele egy-két ilyen csodába.

Az alagúton túl már Üröm vár. (Az Aranyhegyi-patak hídján)

A kedvenc pihenő helyem a Csobánkai-nyereg fölött.

Az utolsó "vadlovak" Találkoztam két gazdátlanul szaladgáló lóval. Mire előkaptam a fényképezőt, már sajnos elég messze jártak. A képen látható turisták nem a gazdik.

A majdnem fél út Pilisszentkereszt. Itt lehet végre frissíteni. Kút, bolt, kocsma van minden, ki, mit kíván.

Pilisszántón ne lepődjetek meg. A kapu bárki számára nyitható, de áthaladás után ne felejtsd el visszazárni.

Változatos utakon haladtam tovább Piliscsaba felé.

Mielőtt neki esnél a kerítésen átvezető létrának, nézd meg nyitva van-e a gyalogos kapu.

Piliscsaba után a Nádor-pihenőnél megálltam frissíteni. Fél kettő felé ideje már ebédelni.

 A túra egyik legjobb akarom mondani legnehezebb mászásának elején található ez a szobor. Bizonyítva, hogy egykor itt országút vezetett. A tábla felirata a következő:

Mária Nagyasszonyunk,
e völgy oltalmazója kísérjen utadon!

A másfél száz év óta ezen a helyen ismert hálaszobrot a szájhagyomány szerint perbáli kéménymester állíttatta szerencsés megmenekülése után.

A Nagykovácsiból Perbálra haza igyekvő mesterre a kori esti szürkületben – talán a kicsinyeit védő – vaddisznó tört váratlanul. A rémült ember a közelében álló fára kapaszkodva, elhelyezkedve lelt menedéket. Már javában esteledett, amikor – biztonságban érezve magát – folytathatta útját és épségben hazaért.

Hálás utódai és tisztelői időről-időre felújítják a szobrot.

 

A hegymászást a szobor közelében ismét megszakítottam, hogy megmutathassam nektek ezt a felhagyott murvabányát.

A hegytetőn ez a gyepes csúcs fogadott. Kilátás nyugat, a Velencei-tó felé.

Fantasztikus száguldás Budakeszi felé.

Már nem is tudom mi hiányzott. Emberünk képes volt a rúgós matracot kettévágni, félbe hajtani és kicipelni a hegyoldalba. (Jöhetett volna a kéményes mester vaddisznója...)

Budakeszin belül volt még egy keményebb mászás, amelynek végén ebben a csodálatos parkban megpihentem (Angyalok Királynéja kegytemplom).

Ez már Csillebérc.

Gurulás lefelé. Háttérben a Pöcs, azaz a MOL torony.

Már szinte a Dunánál. A Filozófusok kertjében mindenképp álljatok meg csodálatos a kilátás. A panorámáról direkt nem raktam fel képet. Menjetek és nézzétek meg.

Ezzel gyakorlatilag a túrám véget ért. Szerintem megérte minden kilométere. Csináljátok utánam!

Ajánlott cikkek

Budai-hegység MTB kerékpáros körtúra (Letölthető GPX)