candle 2309133 1280

Aki a múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli.

 A millenáris nem csak a kerékpársport, hanem a modern magyar sport kialakulásának is a bölcsője. Az akkori épület millenniumi ünnepségsorozat alkalmából épült és 1896. május 14-én adták át. Mai formáját a két világháború közötti felújítása során nyerte el 1927 és 1928 -ban. Terveit, többek között olyan nagy név jegyzi, mint Hajós Alfréd, akiben hazánk első olimpiai bajnokát tiszteljük.

A Millenáris Velodrom azonban -ahogy fentebb említettem- nem csak a hazai kerékpár sport bölcsője volt, hiszen itt rendezték az első hazai nyilvános focimeccset (1897), vagy 1949-ben a tenisz Davis kupát, sőt a hozzátartozó medencében még úszó versenyeket is tartottak. Ráadásul ez volt az ország második műjég pályája.

A fentiek alapján úgy gondolom ez az épület egy ereklye, amely jobb sorsot érdemel. Mivel legjobban a kerékpár sporthoz kötődik, így a hazai kerékpáros szövetségeknek (Van ám belőlük, mint égen a csillag. Csak tudnám minek...) kellet volna ezt az épületet felkarolni, magukénak tekinteni hasznosítani, megőrizni. De nem...

millenaris

A korábbi ígéretekkel ellentétben nem lesz az épület felújítva. (Bár, politikusnak akkor higgy, ha jó legel a sírján.) Sőt, le lesz bontva, helyére egy divatos ma modern, de 10-20 év múlva már szégyellni való csillogó fém és üveg palota kerül, a Nemzeti Korcsolyázó Központ. (De egy elcsépelt szóvá vált az elmúlt 10 évben az, hogy nemzeti.)

Most egy ikonikus épület, egy (sport)történeti emlék tűnik el véglegesen. Helyét majd talán csak egy emléktábla jelzi az elbontásért felelősök neve nélkül. Pedig nevüket örökre meg kellene jegyezni...

millenaris palya emlektablaja vii kerulet szabo jozsef utca 3

És a hálás utókor most eltakarítja... (Fotó: Kispados, magyar Wikipédia)