A nagy tavunkat körüljáró kerékpárút hazánk egyik emblematikus bringás pályája, idegenforgalmi attrakciója, rengeteg hazai és külföldi kerekezik rajta, mégis eléggé lepusztult állapotba került. Teljes felújítását, kiemelt nagy projektként, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kezdte el (nemsokára erről is cikkben tájékoztatunk), de egyelőre csak a tervezésnél, előkészítő munkálatoknál tart. Hogy az óriási, több éves feladat befejezéséig minél pozitívabb élményük legyen az ott biciklizőknek, az országos kerékpárút-hálózat lakott területen kívüli szakaszaival együtt ezt is a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) tartja fenn, 2018-tól. A helyzetről Hirkó Györggyel, az MK kerékpárút üzemeltetési csoportvezetőjével beszélgettem, aki aktív bringás, személyesen járta be két keréken a Kör rájuk tartozó részeit.

Hol kerékpározzak (Hk): Hogyan készíti fel az MK a Balaton-kört?

Hirkó György (HGy): Először is tisztázzuk: a Balaton-kör nem végig kerékpárút, hanem kerékpáros útvonal; kijelölt és csakis a bringásoknak készült kerékpárutak mellett sok vegyes használatú út, kerékpársáv és kerékpáros nyom is van benne, tehát csak korlátozottan mondható egységesnek. 2018 tavaszáig a területileg illetékes önkormányzatok kezelésben volt az egész. Társaságunkhoz tavaly került országosan az egy-, két- és három számjegyű országutak melletti kerékpárutakon kívül az országos kerékpárút törzshálózat lakott területen kívüli szakaszainak üzemeltetése és fenntartása. Ennek megfelelően, mivel a szinte folyamatosan beépült déli parton, egy egészen rövid, Somogy megyei szakaszt kivéve, lakott területeken vezet az útvonal, hozzánk a Balatonberénytől az északi oldalon Almádiig terjedő szakasz tartozik.

Hk: Milyen munkákat végeztetek el eddig?

HGy: Az első feladat az állapotfelmérés és a karbantartási munkák megtervezése, beosztása volt. Kollégáimmal kerékpáron, szakaszosan végigjártuk az egészet, fényképeztünk, jegyzeteltünk. Amint lehetett, idén áprilisban lecseréltük kilenc híd teljes faszerkezetét. Csak az acél-főtartók maradtak meg, de azok jó állapotban voltak. Ez eddig a legnagyobb, leglátványosabb eredményünk a Bringakörön.

Legsürgősebben a balesetveszélyes helyeken kellett beavatkoznunk. Ilyenek voltak az elkorhadt, rossz állapotba került pallózatú hidak. Hogy senki alatt ne szakadjanak be, ideiglenesen megerősítettük ezeket OSB-lapokkal, kaptunk is kritikát esztétikai szempontból, pedig teljes hídfelújításra nem lehet egyik napról a másikra kivitelezőt találni. A mi feladatunk eleve csak az üzemeltetés, fenntartás, hogy amíg odaér a nagy rekonstrukcióval a NIF, addig is biztonsággal használhassák a közlekedők, de így is hosszú távon, években gondolkodunk, arra törekszünk, hogy ideiglenes megoldásaink is megfelelőek legyenek, elégedettséget váltsanak ki.

Veszprém megyei kollégáink elhárítottak több „tankcsapdát”, tehát balesetveszélyes úthibát. Ezenkívül tavaly ősszel felújítottuk a Balaton-kör kiágazását a tihanyi rév felé. Gyökérfelnyomások voltak rajta, ezeket a pályaszerkezet cseréjével oldottuk meg, zúzott kő alapra aszfaltozva. Megjegyzem, hogy a kerékpárutak jellemzően kétféle alapozással készülnek. A vízelvezető homok-kavics rétegre vagy Ckt (hasonló a soványbetonhoz, csak kisebb cementtartalommal) vagy zúzottkő-alap kerül, az aszfalt alá. Az előbbi, nem tökéletes kivitelezés esetén, hajlamos repedezésre, amely évente egy-két centiméternyit haladva felfelé, 7-10 méterenként keresztrepedéseket okozhat az útburkolaton. Ezért újabban a hengerléssel tömörített zúzottkövet (mechanikai stabilizációt) preferáljuk, amire persze jön a kritika egyes kommentelőktől, hogy már normális beton sincs alatta! Természeten mindkét fajta alap esetén a vonatkozó Útügyi Műszaki Előírások betartásával készülnek a felújítások, 3,5 tonnás, fenntartásra alkalmazott traktoraink súlyára méretezve.

HK: Hogyan ütemezitek a következő felújításokat?

HGy: A felújítások ütemezése a közbeszerzési eljárások időszükségletétől függ, ezt követően kezdődhet egy-egy szakaszos felújítás kivitelezése. És ha már megvan a kivitelező, akkor is az őszi, tavaszi időszakban dolgozhatunk csak, hogy főszezonban zavartalanul, elterelések nélkül használhassák az utat a kerékpárosok. Ha a téli fagyveszélyes időszakig nem lehet biztonsággal befejezni egy kivitelezést, akkor jellemzően átütemezzük a következő év tavaszára.

Hk: A kerékpárutak karbantartásán kívül az MK feladata az üzemeltetés is. Ezt hogyan látjátok el?

HGy: Havi gyakorisággal végigmegy a kerékpárutakon az útellenőrünk, jelzi a tennivalókat. Ezenkívül, mivel a kerékpárutak jórészt országút mellett vannak, ránéznek ott dolgozó mérnökségi munkatársaink is. Az, hogy mennyi munkát vállalhatunk magunkra, finanszírozási kérdés. Állami tulajdonú szervezetként, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kötött szerződésnek megfelelően kapjuk a forrásokat és a követelményrendszert. Például jogszabály, illetve a szerződésünk rendelkezik arról, hogy milyen gyakorisággal kell kaszálni. Koronaélen belül – a burkolatnál fél-egy méterrel szélesebb sávban – évente minimum kétszer, de a Balatonnál, Fertő-tónál és Velencei-tónál kiemelten havonta – gyakrabban, mint az autópályákon. Tehát itt magasabb szintű szolgáltatást kapnak a kerékpárosok az autósoknál. Ahhoz képest, ami korábban volt, most már egységes szintet biztosítunk.

Hk: Ha valahol mégis beavatkozást indokoló állapotot, veszélyes helyet, úthibát, az útra benyúló növényzetet látnak kerékpárosok, mit tehetnek?

HGy: Kérjük, tudassák velünk egy online hibabejelentő felületünkön. Honlapunkon keressék az E-Ügyfélszolgálat menüpontot. Pontos helymeghatározással kiegészített, tárgyilagos bejegyzéseket kérünk, mindegyiket megvizsgáljuk és lehetőség szerint meg is oldjuk. Ezáltal bárki hozzájárulhat saját és az egész bringás társadalom örömszerző kerekezéséhez.

Tématámogatás, "Készült Magyarország Kormányának támogatásával."