Előkészületek
Írország tényleg nagyon távol van, de hála a fapados légitársaságok elfogadható árainak, ezt anyagilag annyira nem érzi meg az ember, hiszen 2 pár járattal, londoni átszállással, összesen 4 óra utazással elérhetől a szigetországot.

Az úti cél távolsága és jellege jócskán vonzotta az érdeklődőket, olyanokat is, akiknek eddig nem a kerékpártúrázás volt az elsődleges nyári programjuk. Így került a csapatba Vámosi Balázs (Vámka) mellé - akivel már egy összeszokott párost képeztünk - még 4 bicajos, akik első komolyabb túrájukra vállalkoztak. Ekkor még nem tudhatták, hogy nem akármilyen élményekben lesz részük.

Az útvonal és az időpontok tervezése már nagyon korán, 2004 karácsonya körüli időszakban lezajlott, s már ekkor megvolt a végleges létszám is. Nem is lehetett volna másképp, hiszen a fapados légitársaságok akkor igazán olcsók, ha időben foglaljuk le az utazásunkat.

2005. január 9-én, egy kellemes téli napon kitekertem Ferihegy II-re és lefoglaltam repülőjegyünket Corkba, Írország második legnagyobb városába londoni átszállással.

A január és a február hónap a részletes túraterv elkészítésének időszaka volt. Vámkával közösen egyeztetve készítettük el a 15 oldalas dokumentumot, mely a túra minden fontos és tervezhető részletét tartalmazta.

Írország kerékpáros szemmel nem tartozik a különösen nehéz terepek közé. Előreláthatólag sem komoly szintkülönbségekkel, sem különlegesen nehéz klímával nem kell megküzdeni. Úthálózatuk jó, bár útjaik nem túl szélesek, s az egész országban baloldali közlekedés van. Az autópályákat kivéve lehet minden úton kerékpározni. Az óceáni éghajlat miatt hűvös időjárásra (10 fok) és sok csapadékra lehet számítani. Az országban éves átlagban minden 3. napon esik az eső, s július sem tartozik a szárazabb hónapok közé, tehát jó minőségű esőkabát és meleg ruhák nélkül senkinek nem tanácsos elindulni még nyáron sem.

A tervek szerint túránk a sziget déli féltekéről, az Ír Köztársaság második legnagyobb városából Corkból indul. Az első szakaszon a sziget belsejében haladunk felmérve a terepviszonyokat és erőnlétünket 3 vagy 4 nap alatt érjük el a fővárost, Dublint. Az Ír-tenger homokos strandja után ismét elbúcsúzunk a végtelen víz látványától, Dublin felett ősi kelta emlékeket nézünk meg, majd 2 nap alatt átszeljük kelet-nyugati irányban a szigetet, s elérjük az Atlanti óceánt.

Ha az első szakaszon jól tudtunk haladni, akkor Westportba tekerünk át, ahol az írek szent hegyét a Croagh Patrick-ot másznánk meg, s áttekernénk az ország egyik legvadabb, ugyanakkor legcsodálatosabb vidékén: Connemarán. Ha viszont beérjük kevesebbel, akkor Galwaynél tekinthetjük meg az óceánt. Innen az öblökkel, félszigetekkel tagolt partszakaszon haladnánk, a következő varázslatos vidék Burren lenne, ahol egyaránt találkozhatunk a természet csodáival és a kelták alkotásaival.

Tovább tartva a déli irányt átkompozunk a Shannon folyó hosszú, 3- széles tölcsértorkolatán, majd Kerry megye következik a Killarney Nemzeti Parkkal. Innen következik a túra egyetlen hegyi szakasza, melynek keretében 2 hágót másznánk meg, s a kör bezárultával visszatérnénk Corkba.

Most is, mint mindig a tervekben minden szépen simán ment, sőt még könnyítéseket is terveztünk arra az esetre, ha valaki a csoportból nem bírná a megpróbáltatásokat. De hogy hogyan boldogulunk Európa legcsapadékosabb szigetének klímájával és terepviszonyaival, ekkor még senki sem tudhatta. Erre csak 2005. július 3-tól derülhetett fény, mikor gépünk megérkezett a corki leszállópálya nedves burkolatára, s először szívhattunk hűvös, de nagyon tiszta ír levegőt a tüdőnkbe.

Az utazás
2005 júliusának első napján már mindenki testileg és lelkileg felspannolta magát az indulásra. A túraterv tartalmazott egy részletes felszereléslistát, mely alapján pontosan össze lehetett állítani azokat a dolgokat, amelyre a kerékpártúra során szükségünk lesz.

A Ferihegyi repülőtéren megérkezésük után rögtön nekiláttunk a biciklik szétszerelésének és a repülőútra való felkészítésének. Levettük a pedálokat, elfordítottuk a kormányt, leeresztettük a gumikból a levegőt, hogy az alacsony külső nyomás miatt nehogy eldurranjanak, s leszereltünk minden olyan alkatrészt, mely a szállítás során eltörhet. Miután ezzel megvoltunk beálltunk a sorba, s vártuk az első „check-in"-t.

Már itt Magyarországon belénk kötöttek! Először fizettetni akartak velünk a biciklik miatt, holott még áprilisban sikeresen lekommunikáltam a légitársasággal, hogy a kerékpárok szállítása ingyenes. Ugyanis foglalásunk óta már változások történtek a légitársaságnál, 25 euró-t kérnek utanként a kétkerekű járgányok szállításáért, de szerencsénkre mivelkorábban foglaltunk, így ezt nem kelett kifizeti.

Alvás London-Gatwick

Majd az nem tetszett nekik, hogy kerékpárjaink nincsenek rendesen becsomagolva. Mivel a bőröndöknél használatos fóliázás 3000 Ft-ba került volna gépenként, inkább saját fóliánkba csomagoltunk. Végre sikerült ezt a problémát megoldani, irány a tranzitváró! Fél órás késéssel 17: 30-körül végre elrugaszkodtunk a kifutóról, majd átrepülve Budapest felett északnyugatnak vettük az irányt.

A két és fél órás út gyorsan telt, s örömmel tapasztaltuk, hogy London felett - Budapesttel ellentétben - már nem felhős az ég. A reptér érkezési oldalán, a dohányzórész mellett találtunk egy védett, kieső sarkot, ahová bepakoltuk cuccainkat, s beköltöztünk éjszakára. Kicsit cigiszag volt, de legalább nem járkáltak át rajtunk az emberek. Ha nyugodtan nem is, de aludtunk egy pár órát, majd kora reggel már az indulási oldalon vártuk, hogy ismét becsekkolhassunk a Cork felé induló járatra.

Alattunk már Írország

A 8:20-as indulás helyett 8:40-kor emelkedtünk ismét levegőbe, ugyanis kerékpárjaink kissé késve érkeztek ki a géphez. Jó fej volt a pilóta, mindent kommentált, s még azt is megtudtuk tőle, hogy nincs éppen jó idő a másik szigeten. Újabb és egy óra légi utazás után végre Írország földjére léphettünk. Szokatlanul hideg volt, 15 fok, borult ég, szél. Nálunk ez az időjárás áprilisban jellemző, az esősebb napokon. Kb. egy órába telt, mire összeraktuk a gépeinket. Szerencsére egyik sem sérült az utazás során. Felvettük esőkabátjainkat, melyek szinte a túra végéig kezünk ügyében, vagy rajtunk voltak, majd kitekertünk az ír valóságba.

Az írország térkép a http://homepage.tinet.ie/~mairin/images/ireland.GIF oldalról származik.