Ha az Egerszalókról indított túrámról kellene beszámolni röviden így jellemezném: Láttam egy nagy víztározót, egy régi kőhídat, egy kastélyt, beletekinthettem egy vulkáni kürtőbe és egy kovács műhelybe.

Kellemes tavaszi nap volt, ami kerékpározásra csábított. Szalókról indulva 35 kilométeres utat tettem. A település szélén található egy hatalmas víztározó, amelyet megpróbáltam körbe bringázni. Ez azonban csak félig sikerült, mivel a vizet duzzasztó pataknál egy sorompó tartóztatja fel a hasonló gondolatra vetemedő turistákat. Így, -nem helyi lévén- betartottam a sorompó tiltását. A csobogó patak igen hangulatos volt. Ide még biztosan visszatérek később.

Az országútra visszatérve tovább indultam. A víztározó túlfolyóin áttörő Laskó - patak keresztezi az utat. Egy régi kőhíd alatt folyik el. Szerencsére tábla hívja fel rá a figyelmet. Érdemes egy fotó erejéig megszemlélni a régmúltból itt maradt hidat.

A következő település Egerszólát. Eléréséig, azonban egy több mint 2 kilométeres emelkedővel kellett megküzdenem. A csúcsról kellemes száguldás várt rám. A faluban kicsit megálltam pihenni az 56-os emlékműnél. Ez március 15-e révén lehet, hogy kicsit furcsán hatott, de olyan kellemes kialakítású volt, hogy mindenképp meg akartam tekinteni. Egy régi pincesor tetején található. A hely ódon hangulatát az öreg pincék tették teljessé.

A falu másik látványossága a felújított Brezovay kastély. Ezt sajnos csak kerítés mögül csodálhattam meg, mivel zárva volt. Viszont örömmel töltött el a régi, de felújított épület látványa.

Egerszólátot elhagyva újabb emelkedő várt rám. A falu szélétől az út teljesen megváltozott. Olyan kátyúk következtek Tarnaszentmáriáig, amelyek minősíthetetlenné teszik ezt az utat. Autóval senkinek sem ajánlom. A térkép szerint közút, de a minősége kritikán aluli.

Bringám nyergében mászva az emelkedőt kényelmesen kerülgettem az út hiányosságait, hamarosan fel is értem a csúcsra. Sajnos a megérdemelt lejtőzés során nem lehetett a sebesség oltárán áldozni, mivel a rengeteg kátyú kerülgetése a sebességemet erősen visszafogta.

Tarnaszentmárián egyszerűen áttekertem. A kis település mögött elhelyezkedő vulkáni kúp nagyon- nagyon vonzott. A maga 60 méterével nem tűnik túl nagynak, de a körülötte lévő szántóból mégis tekintélyt parancsolóan emelkedik ki. A hazánkban egyedülálló módon megmaradt és feltárt vulkáni kürtő a geológusok paradicsoma rengeteg kőzetet tanulmányozhatnak itt.

A hegy lábánál található információs tábla szerint korábban erőd állt a csúcson, sőt a 48-as szabadságharc idején honvédeinket innen vették támadásba a császári csapatok.

A kürtőnél volt két információs tábla, amit a helyi vagányok megsemmisítettek. Helyükön hatalmas zöld betűkkel hirdetik, hogy egyik társuk a fiúkat szereti. Engem a tábla eredeti tartalma jobban érdekelt volna, mint a közérdekűnek szánt és a látogatókkal megosztott információ. Remélem az önkormányzat pótolja majd a táblákat.

Utamat folytatva Verpelétre értem. Itt egy régi kovácsműhelyre találtam. Sajnos nem volt nyitva. A helyi legendák szerint ezen a helyen már Mátyás király óta űzik a kovács mesterséget, sőt egyszer Egerbe menet magának a királynak a lovát is itt patkolták meg. Ide mindenképp vissza kell jönni nyitvatartási idő alatt, mivel szerszámokkal berendezett belső várja a látogatókat.

Verpelétet elhagyva két domb fogadott, amelyek megmászása kellően kitikkasztott. Így az Egerszalókra történt begurulásom után első utam egy étterembe vezetett, ahol kellemes körülmények között pótolhattam az elhasznált energiát.

A túra adatai:

• Távolság: 30 km
• Szintemelkedés: 521 m
• Max meredekség: 11,4%
• Átlagos meredekség: 2,8%