Mi is az a Balaton Bike Derby? Ha a rendezőket kérdeznéd akkor valami ilyesmi választ kapnál:

Balaton kör extrákkal. Magyarország leghosszabb gravel eseménye, amely kinek verseny, kinek túra. Csodaszép panorámákkal, romantikus szőlőültetvényekkel, zseniális erdei utakkal vár. Ez egy alternatív Balaton kör, amely aszfalton és földes utakon vezet. A tömött balatoni bringaút és a turisták tömege nélkül.

2021-ben az első BBD-n részt vettem.  Akkor 7. lettem. Nagyon megfogott, és a varázsa azóta sem eresztett. Az idén úgy döntöttem nem sietek. 3 nap alatt terveztem befejezni. Így kiélvezem az utat, a tájat és a települések hangulatát. Viszek magammal konyhát, hogy esténként a lemenő napot nézve elkortyolgathassam teámat miközben a nap élményeit, benyomásait újra felidézem.

• Túra hossza: 393 km
• Túra nehézsége: Nehéz
• Túra terepe: Hegyvidék
• Szint: +3581 m,-3581 m
• Átlagos meredekség: 1.5 %

A 0. nap

Teljes táv 396 km, napi megtett táv 0 km

Az idén Kapolcsról rajtolt a Derby augusztus utolsó péntekén reggel 6 órás indulással. Csütörtök este értem a rajt/cél központba és egy gyors regisztráció után átvettem a rajtcsomagomat, ami egy sapkából és két energia gélből, valamint a GPS nyomkövetőből állt.

A rajtcsomag azon része, amit a verseny után nem kell visszaadni. Minőségi termék mind.

A Big Cap márkájú bringás sapka, egyben a rajtszámunk is volt. Anyagát tekintve egy jól szellőző kerékpáros mezhez hasonlító elasztikus anyag, így kényelmes viselet a bukósisak alatt. Én, aki mindig visel kendőt, nagyon örültem neki. Ja és nem mellesleg magyar gyártmány. Az energia gél Allrys néven fut és szintén magyar termék. Ellentétben az általam eddig ismert, laboratóriumokban összekotyvasztott mesterséges ízesítőkkel dúsított förmedvényekkel szemben ez rizs alapú és csak természetes összetevőket tartalmaz. Jó volt ezt a terméket megismerni, szerintem a későbbiek során vásárlójuk is leszek.

Az 1. nap

Összes táv 182 km, napi megtett táv 182 km

Reggel 4:45-re állítottam az órát, hogy kényelmesen felkészülhessek az indulásra, de nem arra, hanem egy hatalmas csattanásra keltem. Dörgött és villámlott, majd leszakadt az ég. Őszintén szólva elég kedvetlenül öltözködtem és reggeliztem. Semmi kedvem nem volt egy csatakos naphoz.

Öt perccel a rajt előtt már nem esett, csak a vizes aszfalt és a sűrű felhők okozta extra sötétség mutatta, hogy mi volt itt egy pár perce és még bármi megtörténhet. Rajt után a szomszéd faluig közúton tekertünk. Csak egy türelmetlen postás teherautó kerülte ki a tömör bolyt nem épp etikus módon.

- Hová siet?
- A csomagom bezzeg mindig k… lassan hozzák ki.
- Címzettnél, jó ha az ajtó számot sikerül eltalálni, ha már az utca és az emelet nem megy!

Ilyen és ehhez hasonló csípős megjegyzéseket röpültek utána. Úgy tűnik sokan elégedetlenek a szolgáltatásuk színvonalával.

Miután letértünk az aszfaltról már szinte száraz volt az út. A reggeli eső nem akadályozta a menetet. Kellemes tempóban taposva a pedálokat gyűrtem a kilométereket. A Balaton-felvidék csodálatos része hazánknak. A kis falvak még sok helyen mindig őrzik azt a régi XX. század eleji hangulatot, amely annyira magával tud mindig ragadni.

A Káli-medencében

Az első komolyabb emelkedő Badacsonynál várt rám. Két éve, az első Derbyn itt bizony toltam a bringát, ahogy most is sokan. Én viszont feltekertem erre a meredek emelkedőre. Képzeletben vállon is veregettem kicsit magam.

Hamarosan meg kellett állnom. Na nem azért mer elfogyott a szusz, hanem csodálatos a panoráma miatt. Ráadásul a hajnali eső kisöpörte a párát és messzire el lehetett látni. Ez az út 100 méterrel a balatoni bringakör részeként ismert Római út fölött visz. Ez a sokak által ismeretlen rész a Balaton Bike Derby egyik legszebb kilátást nyújtó része. A Nap a maradék felhőt is eltüntette az égről, és a reggeli hűvösebb időt ellensúlyozva keményen rákapcsolt a fűtésre.

„Sok halú Balaton, Jó ború Badacsony"

Elhagyva a Badacsonyt a tiszta időben tovább gyönyörködhettem a tanúhegyekben. Még Csobánc vára is tisztán látszott a messzeségben, majd kicsit odébb a távolban vele szemben Szigliget vára tündökölt. Ezután egy erdőben találtam magamat, a Keszthelyi-hegységben, amely kellemesen védett a hatalmas hőségtől. Itt volt a nap csúcspontja azaz a legmagasabb hegy (Köves-tető). Innen lezúzva még egy komolyabb magasságban lévő nyereg várt rám, majd Rezi.

A Keszthelyi-hegység rengetegében

Itt terveztem egy frissítést alkoholmentes sörrel, de sajnos a bolt 11 és délután kettő között zárva tart. Ugrott a söröm, csak a falu szélén lévő csapnál tudtam feltölteni ivótasakomat. A víz pedig már nagyon nem csillapította a szomjamat.

Dimbes-dombos utakon tekerve jutottam el Keszthelyre, ahol komoly frissítést terveztem a „halál völgye” előtt. Szerencsére a Derby frissítő pontja a BalatonBike365 Port kerékpáros központja csodás házigazdának bizonyult. (Ahogy a balatonföldvári és balatonfüredi is.) Igazi terülj-terülj asztal várt minket: alkoholmentes sörök, kóla, egyéb szénszavas üdítők, gyümölcsök, müzlik, ropik stb.

Keszthely környékén

Keszthely, Balatonföldvár és Balatonfüred BalatonBike365 Port kerékpáros központjai köszönöm azt a munkát és törődést, amit ránk fordítottatok ezen a 4 napos bringás eseményen. Nagyon-nagyok voltatok!

Némi gyümölcs és másfél liter mentes sör legurítása után elindultam, hogy teljesítsem a legkeményebb szakaszt, amely alig 15 km múlva várt rám. Ez az általam csak „halál-völgye”-ként emlegetett rész nem más, mit a Zala-folyó partja. A korábban rakoncátlanul folyó Zalát itt védőgátak közé szorították, amely a mérnököknek köszönhetően nyíl egyenesen fut. Árnyék a környéken semmi, a nap melege korlátlanul tombolhat. Akkor éppen 40 fok volt. Bármennyire fel voltam töltve folyadékkal és lelkileg előre készültem erre a kutya kemény 20 km-re. Nagyon sokat kivett belőlem.

A "halál-völgye"

Nem sok sors társammal találkoztam már itt. Ekkorra már az indulók széthúzódtak a pályán. Alig-alig, többnyire csak a frissítőpontokon találkoztam velük. Pedig csak kb. 10-15 perc lehetett közöttünk.

Balatonmagyaródon a Falusi vendégasztal nevű helyen álltam meg. Voltak már itt többen. Ki pörköltet rendelt, ki a számláját rendezte. A tulajdonos hölgy mosolyogva szolgált ki minden tikkadt bringást.

A vörsi Fröccs terasz. Ha erre jársz keresd fel. Imádni fogod.

A Bivalyrezervátumon átsuhanva kicsit sietősebbre vettem, mert alig vártam, hogy Vörsre érjek. Ott a két éve megismert Fröccsteraszon rendeltem két mentes sört és egy hotdogot. Valami zseniális itt még mindig ez a gyors kaja. Az árak meg nagyon barátiak.

Míg a rendelt étel készült, tervezgettem: még csak délután négy óra volt és előzetesen idáig szerettem volna az első nap eljutni. Egyáltalán nem éreztem magam fáradtnak és így tovább indultam, hiszen 7 óráig illene tekerni.

Egy csodás panoráma fent. Balról a Badacsony, jobbról Fonyód hegyei. középen pedig a víz és az ég összeér, mint a tengeren. Alatta egy tipikus présház. Mellett a homoktengeren előz egy autó. A sofőr egyébként nagyon jó fej volt. Iszonyat lassan ment.

Balatonszentgyörgyön, Balatonberényen és Balatonkeresztúron vezetett át az utam. Keresztúr után a Nyugati-övcsatorna rázós partján haladtam. Ekkor már tudtam hol szeretnék aludni: Pont ott, ahol két éve is tettem, a Hunyadi-kastély épülete mellett. Viszont akárhogy tekertem nem akart az ismerős épület felbukkanni. Mikor észbe kaptam már bőven a Nagy-berekben jártam. Végül itt egy erdősávban vertem tábort, készítettem el a vacsorám és a teám. Az éjszakát így Fonyódhoz lényegesen közelebb, mindössze 10 km-re töltöttem.

A 2. nap

Összes táv 337 km, napi megtett táv 155 km

Reggel ismét 4:45-kor keltem, szerencsére most az órámra. Összepakoltam a tábort és megteáztam. Szeretem a forró teát, és jó érzés akár napkeltekor, akár a naplementében elkortyolgatni. Közben át lehet gondolni az eltelt nap élményeit, vagy az elkövetkező nap teendőit. Most is ezen a ködös pirkadatban ezt tettem.