A vízálló szövetek rengeteget fejlődtek az elmúlt évtizedekben. Szinte minden nagy márka azt ígéri, hogy a vízálló kabátjaik esős napokon képesek kizárni a vizet, de az izzadtságot átengedik, így hogy sportolás közben nem ázzunk át belülről. De vajon tényleg lehetséges ez?

Egy kis történelem: Hogyan találták fel a modern vízálló lélegző szöveteket?

Bill Gore, a DuPont amerikai vegyipari vállalatnál dolgozott, ahol 20 évvel korábban feltalálták a PTFE-t, azaz a Teflont. Bob Gore apjával Bill-lel közösen felfedezte, hogy ha a PTFE-t erőteljesen nyújtjuk, akkor az gyorsan tágul, és mikroporózus szerkezetet képez. Egy tipikus ePFTE membrán „négyzetcentiméterenként körülbelül egymillió lyukat tartalmaz”.

Ezeknek a lyukaknak az apró mérete azt jelenti, hogy az ePTFE áteresztő a mikroszkopikus vízgőz részecskék számára, de a nagyobb vízcseppek számára át nem eresztő - ezért állítják, hogy „lélegző” és vízálló.

Ahhoz, hogy olyan szövetet hozzanak létre, amelyből ruhadarabokat lehet készíteni, ezt az ePTFE-membránt két réteg nejlon- vagy poliészterszövet közé helyezik, hogy megvédjék a membránt a kopástól és a szennyeződésektől. Így jön létre az úgynevezett „háromrétegű” vízálló szövet.

Olvastad már?
Hogyan lehet vízálló ruházatunkat ismét víztaszítóvá tenni?

Amikor az esőkabátod szivacsként szívja magába a vizet, eljött az ideje, hogy (kidobás helyett) felfrissítsd a vízállóságát. Ebben a rövid cikkben elmagyarázzuk, hogyan kell ezt jól elvégezni, és mire kell figyelni. Katt IDE!

De hogyan is működik a vízálló lélegző anyag?

Ahogy a fentiekben vázoltuk az ePTFE anyag mikro porózus szerkezetű. Ez átereszti a vízgőzt, azonban a víz részecskéket - amelyek a vízgőznél nagyobb méretűek - nem. Ezért igaz az, hogy ezek az anyagok egyszerre vízzáróak és vízgőzáteresztőek.

Azonban a fizikát nem lehet megerőszakolni és a rendszer működéséhez bizonyos környezeti feltételeknek teljesülniük kell.

Minden gáz – így a vízgőz- a parciális nyomásuknak megfelelő mértékben, diffundálnak. Jelen esetben ennek megfelelően kerülnek át a vízálló lélegző membrán egyik oldaláról a másikra. Hű ez így lehet, hogy bonyolult volt, de ígérem mindjárt megérted.

Miért is nem működik tökéletesen a gyakorlatban? - Na végre eljutottunk idáig!

Szóval ahhoz, hogy az izzadság vízgőz formájában átkerüljön egy vízálló lélegző szövet egyik oldaláról a másikra-azaz „lélegezzen” az anyag - a szöveten kívüli levegőnek kevésbé párásnak kell lennie (ami azt jelenti, hogy alacsonyabb a vízgőz koncentrációja), mint a belső oldalon.

Esős, párás, ködös időben a külső páratartalom 85-90 százalékos -sőt akár magasabb- is lehet. Ez azt jelenti, hogy a levegő (szinte) teljesen telített vízgőzzel. Ennek következtében nincs, vagy nincs akkora parciális nyomáskülönbség a szövet belső és külső része között, hogy az izzadság vízgőz formájában 100%-ban távozni tudjon. Így az a belső oldalon csapódik le és átnedvesedel.

Száraz időben, amikor a lélegző anyagok a legjobb hatásfokkal tudnak dolgozni a lélegző membránnal rendelkező ruhánál sokkal jobb hatásfokú egy szélálló kabát. Ennek oka az, hogy a széldzsekik jellemzően szövött anyagból készülnek. A szálak között a lélegző anyagoknál nagyobb lyukakkal, így tény, hogy nem vízállóak, de jobban fognak lélegezni.

A valóságban tehát a „lélegző vízálló” szövetek tényleg „lélegzőek” és „vízállóak”, de sajnos nem minden esetben egyszerre. Azt nem állítjuk, hogy nem jók, sőt hűvös esős időben a legjobb megoldás, de beláthatjuk azt is, hogy kevesebbet tudnak, mint amit a reklámok ígérnek.

Mit jelent mindez a gyakorlatban a kerékpárosok számára?

Ha lélegző anyagú ruházatban gondolkodunk, részesítsük előnyben azt, amelyiken van fizikai szellőző nyílás is.

Akkor fog igazán működni, ha kerüljük az extrém izzadást. Vagyis a kinti hőmérséklethez igazodik a ruha komfort zónája. (Nem téli kabátot használsz tavaszi esős időben) Kerülöd az erős mozgást, sprintelést.

Változékony időjárás esetén lehet jobb megoldás egy softshell dzseki vagy egy vízlepergető anyagú mez. Hacsak nem zuhog az eső, az ilyen ruhadarabok „elég szárazon” tartanak, de nem vezetnek túlmelegedéshez vagy ahhoz, hogy belülről izzadságtól nedvesedjünk.

A teflon és a környezetvédelem

Az remélem már mindenki számára köztudott, hogy a teflonnak, illetve az előállítása során használt perfluor-oktánsavnak, komoly egészségkárosító hatásai vannak. Erről készült egy zseniális mozi film a Sötét vizeken, ami az amerikai A DuPontcég évtizedeken át folytatott teflonmérgezését és az e körüli botrányt mutatja be.

A perfluor-oktánsavval az a probléma, hogy nagyon lassan ürül ki a szervezetből. Egy 1999-es vizsgálat kimutatta, hogy az USA-ban az emberek 98%-ának volt jelen a vegyi anyag a szervezetében. A vegyület megzavarja a hormonműködést, csökkenti a férfiak tesztoszteronszintjét. További veszélyforrás lehet a pajzsmirigyrák, a vese- és májbetegségek, a meddőség és a hererák kialakulásában. Összefüggésbe hozhatók rákos betegségekkel is.

Az EU a közelmúltban korlátozásokat vezetett be a perfluorozott vegyületek (PFC-k) gyártására és felhasználására - ezekből az anyagokból készülnek jellemzően a PTFE, az ePTFE és a DWR bevonatok is.

Ennek eredményeképpen a legtöbb vízálló ruházati cikk gyártója lehetőség szerint fokozatosan elhagyja a PFC-k használatát. Az új anyagok, azonban még kevésbé tartósak és nem olyan ellenállóak a makacs, zsíros szenyeződésekkel szemben. Lehet, hogy gyakrabban kell a külső felületét impregnálni, de valószínű a folyamatos kutatások hatására a teljesítményük folyamatosan javulni fog.