Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

Hogyan kerüljük meg a Balatont kezdőként?
Tanácsok kezdő túrakerékpárosoknak.
Vár Palócföld! 4/4
  Várnak a Mátra ösvényei.
Vár Palócföld! 4/3
  A Cserhátban jártunk.
Vár Palócföld! 4/1
 Szeretnél teljesen feltáratlan vidéket megismerni, itt a szomszédban?
Látni és látszani. Nappal is!
  Az hogy te látsz, nem jelenti azt, hogy téged is látnak.
prev
next

1 9

Őrségi kerékpáros vándortábor 2/1

Tervbe vettük, hogy bejárjuk a Bringás Vándor Tábor hivatalos útvonalait, hogy bemutathassuk nektek. A Bringás Vándor nyomán sorozatban a 6 útvonalról olvashattok 3 szerzőnk tollából. Reméljük, kedvet kaptok bejárni, vagy csemetéiteket elküldeni egy táborba. Szerintünk megéri.

Őrségi kerékpáros vándortábor

  • A túra hossza: 218 km
  • Nehézsége: nehéz
  • Terep: dombvidék
  • Szintemelkedés: 1847 m

Tavaly október végén nyílt lehetőségem ellátogatni az Őrség páratlan vidékére. Bár jelenleg a fővárosban dolgozom, az ország nyugati határvidékén, Szombathelyen nőttem fel, így erős érzelmi szálak kötnek ehhez a vidékhez. Sajnos szűkös szabadságunk alatt az időjárás nem volt kegyes hozzánk, így mindössze egy nap bizonyult alkalmasnak, hogy végigtekerjük ezt a páratlan, de cseppet sem könnyű útvonalat. Feleségemmel, Diával kettesben hajnali 6 órakor érkeztünk meg a szentgotthárdi vasútállomásra, s fagypont alatti hőmérsékletben vágtunk neki a sötét, kihalt utcáknak. A várost elhagyva rögtön megmutatkozott az őrségi táj arculata: falatnyi néptelen út kanyargott az erdővel borított, lankás dombok között.

1 1

Az Őrség egy Vas és Zala megye területén fekvő, részben a határon átnyúló, egyedi kultúrájú tájegység. Nevét egykori feladatáról kapta: az országunk nyugati határvonalát védték az itt lakó népek. A terület átlagmagassága a tengerszint felett 250-300 m. A legmagasabb pont Felsőszölnökön a Hármashatár (387 m). Éghajlata átmenetet képez a Dunántúl és az Alpok között, de a déli mediterrán elemek is hatással vannak rá. Így alakult ki a kedvező, úgynevezett szubalpin klímája. A Nemzeti Park felszínét a Kerka, a Rába és a Zala folyónak, valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel. Természetes, nyílt vizű tó nem található a területen, mesterséges, többnyire völgyzárógátas tavak találhatók, mint a Vadása-tó vagy a Hársas-tó.

Már pirkadt, amikor elértük a még Szentgotthárdhoz tartozó, de a várostól nagyjából 6 kilométerre található Máriaújfalut, s – az Őrségben jellegzetes duzzasztott tavak egyikét – a Hársas-tavat. A tó felett vékony ködréteg tette megkapóvá a látványt a vidék teljesen néptelen és kihalt volt. Gyerekként többször volt alkalmam fürödni a tó tiszta vizében, így eszembe ötlött mennyire más arcát fogják megismerni az ifjú Bringás Vándorok.

1 4

Mi fürdés helyett inkább felhúztunk magunkra még egy réteg ruhát, így próbáltuk ellensúlyozni a hideg, párás ellenszelet. Egyelőre kevés sikerrel.

Szentgotthárd Magyarország délnyugati csücskében fekszik, az Őrség kapujában, a Rába és a Lapincs folyó összefolyásánál. A Vendvidék központjaként Vas megye legdinamikusabban fejlődő települése. Lakossága nagyrészt magyar, de számottevő nagyságrendben élnek szlovének és németajkúak is.

1 2

Tovább emelkedtünk a Hársas-patak dermedt, hóharmattól fehérlő, egyre kiszélesedő völgyében, míg egyszer csak megpillantottuk Apátistvánfalva templomtornyát, mely fáklyaként emelkedett ki a szürkeségből a szikrázóan kék égbolt irányába. A falu határában első ízben szükségét láttuk váltóink használatának, s érdemes is begyakorolni a mozdulatsort, mert – bár nagy hegyek nincsenek errefelé – a vidék dimbes-dombos jellegéből adódóan szinte állandó jelleggel szükségünk lesz rá. Hála a 10%-os emelkedőnek, már emelkedett pulzussal, ám még mindig elfagyott végtagokkal érkeztünk meg a Határőr Emlékhelyhez, ami ezen a korai órán még zárva tartott.

Kétvölgy falu határát jelző tábla az eddigiekhez hasonlóan két nyelven köszöntött minket, utalva arra, hogy a vidéken jelentős szlovén lakosság is él. A szépen megépített Katalin-hegyi kilátóból már átlátni a másik országba, de a határok itt csak jelképes szerepet töltenek be táj és kultúra tekintetében egyaránt. Az eddig lassú, monoton emelkedést Apátistvánfalva után egy meredek lejtő váltotta fel, ami alapból nagy élmény, ám mi a hajnali hűvösben átfagyott testtel most nem igazán tudtunk örülni neki.

A Vendvidék néprajzi tájegység. A terület lakosairól, a magyarországi szlovénekről kapta a nevét, akiknek hagyományos magyar neve: vendek. A történelmi Vendvidék teljes területe a Muravidéket is magába foglalta, de ez ma már Szlovénia része. Ma a szlovén kisebbség jelentős hányada itt él és a vidék faluiban külön önkormányzatok működnek. A Vendvidék egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik, mivel a múlt rendszerben határsávként zárt terület volt. Ma az Őrségi Nemzeti Park részeként természetvédelmi oltalom alatt áll.

1 5

A tekerést tekintve az igazi megpróbáltatások most kezdődtek, a következő 15 kilométeres szakaszon három kicsi patakvölgy és három meredek emelkedő állt előttünk. Legurultunk a még mindig Szentgotthárdhoz tartozó Farkasfára, majd egy kiadós kaptató után már a Zala folyó völgye köszöntött minket. Szalafő és a szomszédos Őriszentpéter a tájegységre jellemző szórt települések, ahol a házak nem csupán egy központi helyen találhatók, hanem kisebb csoportokban. Ezek - az úgynevezett „szer”-ek - egyike Pityerszer, mely bágyadt, de már melengető reggeli napsütésben fogadott minket. Megcsodáltuk a domb tetején felépített skanzent, majd elfogyasztottuk reggelinket, s újult erővel gurultunk be az Őrség „fővárosába” – Őriszentpéterre.

1 6

A hét, jellegzetes őrségi településből, szerből álló Szalafő, Pityerszer névre hallgató része egy kicsi skanzen. Különlegességét az adja, hogy más skanzenekkel ellentétben itt az épületek máig az eredeti helyükön vannak. Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes épületei az 1700-as évekbeli állapotot őrizték meg. Az épületek ma is az eredeti környezetükben, korhű berendezéssel állnak a látogatók rendelkezésére. A skanzen fogadóépületében színvonalas kézművesbolt működik, valamint hagyományos őrségi ételeket kínáló pajtabüfé várja a vendégeket.

Természetesen nem egy nagyvárost kell elképzelni, a legnagyobb „szer”, Városszer is mindössze 700 lakossal bír. Mielőtt azonban megérkeztünk volna ide, ellátogattunk a Zala folyó (itt még épphogy patak) partján található Keserűszerre az Őrségi Nemzeti Park kutatóházához, s megnéztük, hogy tényleg olyan jó-e a táborhely, ahogy a tájékoztatóban szerepel. Egy apró földút vezetett be ide, közvilágításnak nyoma sincs a környéken. Igen, azt hiszem én is szívesen eltöltenék itt egy-két éjszakát.

1 7

A mi napunknak azonban még korántsem volt vége. Megkezdtük a táborosok 3. napját, az 52 kilométeres Őrségi kör teljesítését. Őriszentpétert elhagyva Nagyrákosnál léptünk ki a folyóvölgyből. A táj érdekessége, hogy itt fut Magyarország legújabb vasútvonala, melyet 2000 után adtak át a forgalomnak, s közvetlen kapcsolatot létesít Szlovénia és Magyarország között. Itt, Nagyrákosnál épült meg országunk leghosszabb vasúti völgyhídja, mely 1400 méter hosszan emeli a vonatokat nagyjából 12 méterrel a völgy fölé, mielőtt eltűnnének 375 méter hosszú Zsuzsa alagútba.

Az Őrség központi útvonalát elhagyva ismét lecsendesült a táj körülöttünk, az alig négy méter széles, döcögős mellékutunk néptelen erdőségekben kaptatott felfelé. Szatta után átléptünk Zala megyébe, újból kinyílt és ellaposodott a táj, a végtelen erdőségek helyett tágas szántóföldeken haladtunk tovább. A Kerka folyó keresztezése után még egy kis domb várt ránk Szentgyörgyvölgyig, ahol a gondos kitáblázásnak köszönhetően gyorsan meg is találtuk a református templom épületét. Senkit sem találtunk, de az épület nyitva állt, így meg tudtuk csodálni a kék színben pompázó kazettás mennyezetet, mely egészen különös hangulatot kölcsönöz az egyébként szobroktól, s díszes képektől mentes szentélynek.

1 8

Innen már csak egy pár perces tekerésre volt Velemér. Nagyon tetszett, hogy a jelzett Őrségi kerékpárút egy szakaszon itt elhagyta az egyébként sem forgalmas főutat, s egy igazán hangulatos, dimbes-dombos, kanyargós szakaszon vitt át a műemlék jellegű, döngölt falú, fehérre meszelt, zsúptetős épületek között. Itt sem jelentett gondot megtalálni a fő nevezetességet. A román kori templom a falu felett egy romantikus kis erdőben kapott helyet. Mindketten rögtön szívünkbe zártuk a húszméteres tölgyfák árnyékában megbúvó 660 éves ódon épületet.

1 9

A kis őrségi falu, Velemér büszkélkedhet Magyarország egyik legjelentősebb középkori román stílusú műemlékével, a Szentháromság templommal. A kora gótikus templombelső falait díszítő freskók hazánk legteljesebb épségben fennmaradt középkori falfestményei. A templom tájolása azonban még ennél is különlegesebb. Megfigyelték, hogy a téli napforduló hajnalán besütő nap a Madonna ölében látható gyermek Jézust világítja meg. A nyári napforduló idején az első fény a Madonna köpenye alatt bújó bűnösöket világítja meg — jelezve, hogy ekkor számukra is van kegyelem. Napéjegyenlőség idején az utolsó sugarak egyszerre világítják meg Szent Lászlót és a megfeszített Krisztust.

1 10

Rövid pihenő után már hátszéllel folytattuk az Őrségi kör bezárását. Szentgyörgyvölgy után ismét néptelen, magas fasorral övezett úton haladtunk a terebélyes szántóföldek és legelők között. Az út mellett a szarvasmarhák mellett több alpakát is láttunk. Kerkáskápolna után a táblával is jelzett kerékpáros útvonal földútra váltott, ám szerencsére ez jó minőségű volt, így nem nehezítette meg a haladásunkat. Őriszentpéter előtt ismét felmásztunk a Zala-Kerka vízválasztójára, s rövidesen feltűntek a város épületei.

1 13

Míg a Bringás Vándorok élményekkel s tapasztalatokkal megrakodva innen a közeli Keserűszerre térnek vissza, addig mi – a Zala folyó völgyébe leérve – megkezdtük túránk második szakaszát, mely a Zalai-dombvidékre és a Vasi-hegyhátra kalauzol el minket a folytatásban. (Folytatjuk...)


Kapcsolódó cikkek

A Bringás Vándor nyomán 1. rész Bükk-Aggtelek kerékpártúra 2/1

A Bringás Vándor nyomán 2. rész Bükk-Aggtelek kerékpártúra 2/2

Bringás vándortábor
A vándortáborok lehetőséget kínálnak a gyermekeknek, hogy tartalmasan töltsék el a nyári szünidejüket, élményeket szerezzenek, illetve megismerjék hazánk élővilágát.

További információk a BringásVándor weboldalán.